2011. április 28., csütörtök

Kijiji Africa - expo és fesztivál





Török nap a Fonóban


Immár harmadszor megrendezésre kerülő Török nap a hagyományoknak megfelelően idén is minden korosztálynak zenés, táncos, szín- és ízkavalkádos keleti hangulatot ígér.

Helyszín: Fonó Budai Zeneház, 
1116 Budapest, Sztregova u. 3.
Időpont: 2011. április 30.

Török zene, török néptánc,
Gyermekeknek keleti motívumú kézműves foglalkozások
Hennázás
Kerámia és egyéb török autentikus termékek kiállítása
Török konyha
Török nyelv, szintfelmérés, nyelvtanulási lehetőségek
Képes információk a török városokról
Kisfilmek Törökországról és a magyar–török barátságról
Önkéntes munka Törökországban: információ a munkalehetőségekről és feltételiről
Tavlabajnokság (ostábla – backgammon). Indulhatsz te is…
Keleti sarok: Ingyenes vízipipázás…

Tulu İçözü - Maria Alvarez: ének - zongora
Népszerű zongoradarabok, illetve török–magyar népdalok

Kümdje Együttes: a török zenei hagyományokból építkező, de azt egy szabadabb felfogásban játszó csapat. Tánczenés darabok de hasonló hangsúly van a szúfi Ilahin is.

Arasinda Együttes: Török népzenét és etno-jazzt ötvöző hangzásvilágával a hazai zenei világ jeles képviselője

15:00 - Kezdés:
A zenés programokig, kézműves foglalkozások, tavlabajnokság, standlátogatások és Dolunay tánccsapat fellépései…

17.30 - 18.00 Tulu İçözü - Maria Alvarez: Ének –Zongora
18.30 -19.00 Kümdje Együttes
20.00 - Arasinda koncert

Belépő: 1000.- Ft, gyerek és diák: 500.-Ft

Forrás: Fonó

2011. április 21., csütörtök

Huszonöt éves a Tudósok - fesztivál


Hatalmas összművészeti ünnep a mindenkori Tudósok tagjaival, barátaival és sok vendéggel abból az alkalomból, hogy minden idők egyik legformabontóbb kelet-európai zenekara, a hazai rock egyik legeredetibb és legavantgárdabb formációja, a dada-performansztól a free-rock-on át a trash-funkig oly sok stílusban maradandót alkotó, mégis máig besorolhatatlan együttes negyed évszázados lett. A koncertre váltott jegyek érvényesek a május 11-ei, a legendás szentpétervári NOM együttes koncertjére is! Lesz Tudósok lemezbörze, burek, csevap, őrület és kacaj! 

Helyszín: A38 Hajó, Petőfi-híd budai hídfő
Időpont: lásd lent kirészletezve

19,00 Az est drMáriás legújabb festményeiből rendezett kiállítással indít az A38 Kiállítóhelyen. A Szörnyű kedvenceim című opus darabjaiban számos neves festő stílusában jelennek meg a híres, vagy hírhedt kelet-európai politikusok. Így látható lesz többek között a Szanyi Tibor Jean-Michel Basquiat műtermében, Tőkés László René Magritte műtermében, Pállfy István Francis Bacon műtermében és számos más festménye. A kiállítást Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója nyitja meg.

Ugyanitt deLugossy László bemutatja drMáriás Nem élhetek Milošević nélkül című, a Tudósok történetét elmondó önéletrajzi regénye is, amely a Noran kiadó gondozásában jelenik meg.

20,00 órától Tudósok klipeket láthatnak majd az érdeklődők a Hajó koncerttermében Lengyel Zsolt legendás Apa kocsit hajt című filmjétől Kondor Lajos Dávid Ibolya for President című alkotásáig.

20,15-kor lép színpadra az Őstudósok formáció, amely felidézi a Tudósok korai szakaszának a világát. Fellép a zenekar akkori felállásából a kiváló basszusgitáros, Miroslav Šilić, valamint drMáriás, emellett a Bizottság együttes legendás énekese, feLugossy László ad elő egy Bada-hommáge-t, valamint a fiatal zenészgeneráció egyik legkiválóbbja, Pándi Balázs dobol majd.

20,45-kor a neves moszkvai Deti Picasso együttes két oszlopos tagja, Gaya Arutyunjan énekesnő és testvére, a gitáros-zeneszerző Karen Arutyunjan adnak elő egy, a Tudósokkal való moszkvai találkozásuk által ihletett darabot.

21,00-kor lép színpadra a Tudósok mai formációja (Endrei Dávid basszusgitár, Jeli Gergfely dob, drMáriás ének, trombita, harsona, szaxofon), s tartja meg legújabb Bocs, megölhetlek? című lemezének bemutatókoncertjét. A tizennégy vadonatúj szerzeményből álló korong felvételeit és elektronikus vetületüket Kondor Péter Párizsnak, a zenekar háttérmesterének köszönhetik. Az új számok között a jazz-punk friss ékes darabjait hallhatjuk az összetéveszthetetlenül őrült és eredeti Tudósok-szövegekkel, valamint kirobbanó funkkal, drum’n’bass-el és rock-elemekkel ötvözve.
22,00 Mi a tudomány? – session. Az est zenei részének záró felvonásában a Tudósok valamennyi egykori tagjának és barátaiknak a részvételével kollektív örömzenélésre kerül sor, ahol az egykori Bizottság-tag efZámbótól Miroslav Šilić-en át Kovács Benedekig, Bartha Krisztiántól, Rozsonits Tamáson, Dezső Tónin, Dóra Attilán át Walter Hollinetz-ig együtt játszik majd a sok Tudós.

23,00 Kelet-európai zombi. Az est filmpremierrel zárul a Hajó VIP-bárjában, ahol bemutatásra kerül Czabán György filmrendező a zenekarról készített filmje, amelyben frissen forgatott anyagokból és archív-felvételekből áll össze a zenekar történetét elmondó mozi, amelyben megszólal többek között Boris Kovac újvidéki zenész és zeneszerző, akinek a stúdiójában a Tudósok legelső hangfelvételüket készítették, valamint Koja, a legendás belgrádi Disciplin A Kitchme együttes frontembere, akivel a Tudósok Belgrádban és Budapesten is együtt játszottak.

A Tudósok

Az 1986-ban Újvidéken drMáriás által, magyar és szerb festőkből alapított formáció kezdeti szakaszára a punk, a jazz, az improvizáció, a költészet, s mindezek kölcsönös átjárása volt jellemző, hangvételükre pedig a harsány alanyi költészet és zene mellett a jugoszláv polgárháború előérzete nyomta rá a bélyegét. Ebben a felállásban Bada Dada énekelt és szavalt, Miroslav Šilić basszusgitározott, Zoran Pantelić dobolt, valamint drMáriás játszott töröksípon, isztriai klarinéton és harsonán.

drMáriás ’91-ben elhagyni kényszerült hazáját a jugoszláviai háború miatt, s Budapestre költözött, ahol újra alakította a zenekart szentendrei, budapesti és bécsi zenészekkel (Kovács Benedek gitár, Dóra Attila szaxofon, Walter Hollinetz szaxofon), majd ’92-ben Bada Dada is csatlakozott a formációhoz. Számtalan zenei- és performansz fesztiválon, klubban, kiállítás megnyitón léptek fel, hol teljes zenekarral, hol pedig kettesben.

1996-ban Bada visszaköltözött Újvidékre, a zenekar viszont Pesten folytatta tevékenységét, immár a jazz-punk és az avatgárd rock vizeire evezve, s hamarosan számos külföldi helyszínen léptek fel Ljubljanától Amszterdamon át New York-ig. Ebben a felállásban Kovács Benedek gitározott, Bartha Krisztián dobolt, Dezső Tóni szaxofonozott és drMáriás énekelt, valamint trombitán és alt-szaxofonon játszott.

Az együttes mai felállása 2003-ban alakult ki, a frontember mellé csatlakozott Endrei Dávid basszusgitáros és Jeli Gergely dobos. Számos angol, holland, olasz, orosz, osztrák, svájci, francia, szlovén és egyéb turné kötődik ehhez a felálláshoz, több száz fesztivál- és klubfellépés.

Forrás: A38

Fűszálszobánk - Molnár Ferenc és Rácmolnár Sándor kiállítása a 2B Galériában




Forrás: 2B Galéria


Németh Róbert Transzlokációs kísérlete


Megnyitó: 2011. április 22. 19:00
A kiállítás bezárása: 2011. április 29.
Cím: 1053 Budapest, Képíró u. 6.
A kiállításról bővebben

A kiállításon saját hálószobám jelenik meg a Labor terében. Lakóterem kerül át a galéria terébe, két különböző megközelítésben, UV festékkel készült nagyméretű rajzokkal. A kétdimenziós rajz és a háromdimenziós tér kapcsolatával foglakozom.

Az egyik esetben a szobában található bútorok vetületeit rajzolom fel a falakra. UV festéket használok, így a teljes kép nem látható rögtön, meg kell keresni. A néző és a művész közötti kommunikáció foglalkoztat, ahol a befogadás valamilyen módon akadályozva van: a néző nem kap teljes képet, vagy csak bizonyos feltételek teljesülése esetén értheti, láthatja a művet.

A másik műben az illúzióval foglalkozom: a kétdimenziós rajz, mely sohasem hagyja el a hordozó felületet, mégis kilépve síkjából, háromdimenziós illúziót teremt. UV fény nélkül a galéria valódi tere látható, UV fénnyel egy másik tér illúziója tűnik elő.

A Laborban látható kísérlet a doktori kutatási témámhoz kapcsolódik, mely a kortárs rajz és a tér viszonyát vizsgálja.

A kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem DLA programsorozatának a része.

Forrás: Labor

2011. április 19., kedd

Bori Bálint:Tavaszi zsongás


kurátor: Kovács Panni
megnyitó: 2011. április 19. 19:00
a kiállítás bezárása: 2011. május 10.
helyszín: PANEL contemporary 
( bejárat a Faur Zsófi - Ráday Galériából )
cím: 1114 Budapest, Bartók Béla út 25.
     
Fény hatására ritmikus mozgásuk közben zümmögnek, ciripelnek Bori Bálint, Berlinben élő és alkotó képzőművész, az egykori Erdély Miklós által vezetett INDIGO csoport tagjának legújabb szobrai. A dadaizmus, a kinetizmus és az öko-art jellemzőivel egyaránt bíró szobrok zenével, vidámsággal köszöntik a tavaszt.

A dadaizmus, a kinetizmus, és legújabb munkáin az öko-art elemeinek együttes alkalmazásából születnek meg Bori Bálint, Berlinben élő és alkotó, az egykori INDIGO csoport tagjának legújabb alkotásai, szobrai, vagy ahogyan ő nevezi Kabócái. Bádog csápjaik, szárnyaik, ízeik ritmikus mozgást végeznek és zajongnak amint megérzik a nap melegét. A színes, játékos jószágok komoly nemzetközi és magyar művészettörténeti elődökkel bírnak: Alexander Calder, Jean Tinguely, George Rickey, Haraszty István, Nicolas Schöffer, Galántai György és Lois Viktor – hogy csak néhányakat említsünk a kinetizmus izgalmas történetéből[1]. A szobrok napelemmel működnek és talált tárgyakból, kidobásra szánt ócskaságokból állnak, ezért méltán hívhatjuk a Kabócákat öko-szobroknak. Az előbbi megoldás Bori saját fejlesztése, az utóbbi viszont elvezet egészen a dadaizmusig.

A talált tárgy műtárgyként értelmezése, azaz a ready-made, vagy egy alkotás részeként történő hasznosítása a dadaizmus óta jelen van a művészet történetében. A kinetikus szobrokat alkotó művészek az 1950-es években nyúltak vissza ehhez a hagyományhoz és szobraik alkotóelemeit ócskavasból és kidobásra szánt tárgyakból építettek, így tiltakozva az Egyesült Államokban kibontakozóban lévő fogyasztói társadalom és a modern ipari civilizáció ellen. Bori Bálint szobrai esetében a fémdobozok, fém gyümölcskosarak, napszemüvegek, szemétnek ítélt tárgyak – a műalkotás részei – viszont az újrahasznosításra hívják fel a néző figyelmét, elgondolkodtatnak fogyasztói társadalmunkról, ugyanakkor robotra, állatokra, emberekre emlékezető formájukkal szórakoztatják is az őket megfigyelőket. Az alkotások öko-art jellege a szerkezetek mozgatásában is előtűnik: Bori napelemekkel látta el a szobrokat, az ehhez csatlakoztatott beépített kis motor mozgatja a szobor egyes elemit, amelyek egymáshoz érve fémes zizegő hangot bocsátanak ki. Tehát fényenergiából mozgási energiát gyártanak az öko-robotszobrocskák és addig muzsikálnak, amíg a nap süt. Láthatunk példát elektromos kismotor által és a természet erői által mozgatott szobrokra Calder, Haraszty, Galántai és Lois Viktor életművében, a kettő ötvözetét megvalósító Bori Bálint viszont egyedülállónak mondható napelemes találmányával.

A kinetizmus nem csak a természet erőit és a teret szerette volna a szobrokba építeni, hanem a zenét is. Móder Rezső szobrainak mozgatásával a néző megszólaltathatta az alkotásokat vagy Alexander Calder mobiljainak szél lengette alkotóelemei is kibocsátottak hangokat. Esetünkben a Kabócák, akárcsak a bogarak, szintén zenélnek: az életet biztosító nap energiája bírja őket szóra – kis mechanikus segítséggel.
Bori Bálint kiemelkedő tehetségként az 1980-as években állandó tagja volt az Erdély Miklós által vezetett INDIGO csoportnak. Erdély leírása szerint a csoport „a tudomány és a művészet határterületein tevékenykedik”[2]. Az INDIGO célja szerint havonta egyszer nyilvános tematikus bemutatókat tartott a foglalkozásokon, illetve azok hatására született munkákból. Tagjai nagy része a Képzőművészeti Főiskolásra járt, míg néhányan csak egy-egy alkalommal vettek részt a csoport munkájában. Szőke Annamária szerint az INDIGO kiállításai „a csoportmunka, a közösséggel való kommunikáció, valamint a művészet-, a mű- és a világértelmezés katalizátorai voltak”[3]. A kötetlen foglalkozásoknak része volt az environment-ről, az installációról, a szoborról, a festményről, a kollázsról, a talált tárgyról, a filmről, fotóról, akcióról és az alkotásról való beszéd. Ez az inspiratív alkotó közösség nyilvánvalóan később is hatással volt Bori Bálint munkáira, a fent idézett Erdély-manifesztum kétség kívül illik a Kabócákra. 
Hallgatva és szemlélve ezeket az izgő-mozgó, sokféle, színes lényeket könnyen megfeledkezünk az általuk felvetett társadalmi és művészeti kérdésekről, azaz az újrahasznosítás gyakorlásáról és a műtárgy értékéről. A süteményes dobozok és a kicsorbult napszemüveg Bori Bálint szobrai után nem egyértelműen kukába való háztartási hulladékok, hanem a mindennapi létünkbe visszaforgatható műtárgyak alkatrészei is lehetnek, afféle csiszolatlan gyémántok.

[1] A magyar kinetizmus követőiről lásd még bővebben: Hangyel Orsolya: Kinetikus művészet Magyayrországon. In: Mozgás ’08. Faur Zsófi- Ráday Galéria, Ráday Galéria és Kiadó Kft., Budapest, 2008.
[2] Hornyik Sándor-Szőke Annamária: Kreativitási gyakorlatok, FAFEJ, Indigo. Erdély Milós művészetpedagógiai tevékenysége 1975-1986. MTA-MKI-Gondolat-2B-EMA, Budapest, 2008. 175.
[3] Hornyik-Szőke, 2008. 187.


Forrás: ikOn

2011. április 4., hétfő

FIGYELEM, KÖLTÖZÉS!

KEDVES LÁTOGATÓ!


ÖRÖMMEL JELENTEM, HOGY OLYAN SOKAN VAGYUNK AZ angyal a művészellátóban kultblog JELENLEGI SZEMÉLYES FACEBOOK LAPJÁN, HOGY KÖLTÖZNI KELL. GYERE ÁT LÉGYSZÍVES AZ ÚJ OLDALRA, LÁJKOLJ, KOMMENTELJ KEDVED SZERINT! MÉG EGY IDEIG A RÉGI HELYEMEN IS FOGOK KOMMUNIKÁLNI, DE HAMAROSAN TELJESEN BEFÉSZKELEM MAGAM AZ ALÁBBI LINKEN 'angyal a művészellátóban kultblog' a facebook-on TALÁLHATÓ PÉDZSRE.


üdvök; a blogger