2011. május 20., péntek

A Göncölszekér együttes Minden perc itthagy című nagylemezének bemutató koncertje

"A névválasztás jól hangzó, hivatalos magyarázata az, hogy az égi jármű földet érve úgy verekszi át magát az akadályokon, ahogy vaddisznó dagaszt a sárban. A Göncölszekér definíció szerint profi együttes vagy amatőr zenekar; kitalált városi hagyomány; baráti konzílium, titkos kutyavacsorája, ellenséges szekértábor, jövedelmező egészségklub, önvizsgálati szépségszalon, csírájában elfojtott szektás eretnekmozgalom, bearanyozott rongyélet. Kivételes típus, tipikus kivétel. Radványi Balázst idézve: a zenekar tagjai a versmegzenésítés gerillái, utcai harcosai.
 
Az együttest annak idején hárman hívták életre, de már akkor is volt, aki legalább kettőt, ha nem hármat ért. Baló András Márton mandolinon, bendzsón, harmonikán és harangjátékon, Erdősi Péter gitáron játszik, Fekete Dániel pedig furulyákon, blockflötéken, koncertinán, sőt az egyik dalban, amelyik egy felkötött skót haramiáról (szabadságharcosról) szólt, még a dudát is megszólaltatta. Mivel ez egy vokális műfaj, adódik az éneklés is, külön és egyszerre, a többszólamú kompozíció törvényeinek szorításában.

A trióhoz utóbb csatlakozott Barthó Zoltán, majd vett egy akusztikus basszusgitárt - főképpen azért, mert a hangszeres tudásnak már a birtokában volt. Amikor aztán egy régi tag, Fekete Dániel honvágya elől külföldre menekült, a zenebohóci poszt megüresedett. Az együttesből ketten is hosszasan kísérleteztek azzal, hogy tehetségüket megcsillantsák a hegedű nevű hangszeren, éppen ezért nagy megkönnyebbülés vett erőt a zenekaron, amikor egy valódi hegedűjátékos lépett a színre Harkányi László személyében, aki azonban, mihelyt tudomást szerzett arról, hogy Fekete Angliában tartózkodik, tüstént utána eredt. Ő viszont, amint értesült, hogy Harkányi a nyomában van, visszaszökött Magyarországra. A rövid ideig tartó újabb trió felállás után az együttes jelenlegi tagjai tehát Baló András Márton, Barthó Zoltán, Erdősi Péter és Fekete Dániel.

Életünket kortárs költők verseinek megzenésítésére szenteljük, de azért a nagyon halott költők kora, a romantika (sőt rokokó!) és a kicsit halott 20. század is színesíti palettánkat. Sokfelé járunk zenélni, és gyakorta megfordulunk kedves helyünkön is, az Újlipótvárosi Klub-Galériában, ahol mindig kortárs (nos, ez is stimmel) képzőművészek művei díszítik a falakat, és szinte megszólalnak, mialatt játszunk."

Helyszín: Nyitott Műhely, Budapest, XII. Ráth György u. 4.
Időpont:  2011. június 1. szerda, 20 óra



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése