2010. december 31., péntek

Szilveszteri buli az Afrocenterben






Helyszín: VII. ker., Jósika u. 2.
Térkép


Időpont: december 31, 22 00-január 1, 05 00


"Civilben" jelen lesz Mbaye Ndiaye és zenekara, az Afro Magic Band.






Forrás: Afrocenter

2010. december 30., csütörtök

Báltermi elő szilveszteri házibuli a NexT Presszóban


Fellépők:
 

20:00-tól
DJ-VJ Szirtes ('60-as, '70-es évek)
http://www.youtube.com/watch?v=ND43LgpoG5Y

22:00-tól
Ujj Zsuzsi és Takano Kaori (ex Csókolom)
http://www.youtube.com/watch?v=6nxxQlqUn3I


23:00-tól
Új Párduc (ex Szőranya)
http://www.youtube.com/watch?v=rPP872ilg60


Belépő: 750 HUF


Utána tánc hajnalig DJ Széll-lel.


Ruhatár, étel, ital lesz. A büfében Csilla és barátai.

Helyszín: 1013 Budapest, Krisztina tér 1. (ex Budai Polgári Casino)
Megközelítés: 18-as villamossal a Gellért tértől vagy
a Moszkva tértől 3 megálló (a templommal szemben), az alagút közelében.

Időpont: december 30. 19 30-31. 6 00

2010. december 29., szerda

Láng Annamária – Nagy Fruzsina: SYD


„A kapcsolatom Párduccal elég csúnyán kezdődött. Jövök fel a Nostrand és a Church Avenue sarkán a metróból. Meglátok egy alakot a lépcső tetején. Mögötte semmi díszlet, csak az ég. Lobog rajta a kabát. Fújja a haját a szél. A kezében gitártok. Lassan kicsúszik a kezéből. Először az zuhant rám, aztán ő. A lépcső alján térek magamhoz. Rajtam fekszik. Árad belőle a piaszag. Kinyitja a szemét, és azt mondja: Felőlem csinálhatjuk itt is, de itt lakom a közelben. Ágyam is van. Aztán elájul. Beviszem a kórházba. Mikor újra magához tér a gyomormosás után, már úgy viselkedik velem, mintha a felesége lennék. Jól van Baby! Hozd a gitárt! Adj egy cigit! Hívj egy taxit. Nem a piától lettem rosszul, hanem a kurva metrótól. Ne engedj többet a metróba. Hívj egy taxit. Ez volt az első számunk együtt. Hívj egy taxit Baby!”



A MU Színház, a Trafó és a Flórián Műhely koprodukciójában
Láng Annamária – Nagy Fruzsina: SYD

szöveg, gitár: Vinnai András
zene, billentyű: Szesztay Dávid
basszusgitár: Szerető Dániel
dob: Németh Csaba
ütőhangszerek: Jakab Máté
ének: Láng Annamária
közreműködik: Sárosdi Lilla, Larry Ahmed

jelmez: Nagy Fruzsina
díszlet: Izsák Lili
videó: Juhász András
fotó: Nagy Gergő
dramaturg: Róbert Júlia
fénytervező: Bányai Tamás
munkatárs: Bíró Dénes
műszaki vezető: Éltető András
hang: Rembeczki János
produkciós vezető: Erős Balázs


... és... Syd



Időpont: december 30. és 31., 20 óra
Helyszín: Mu Színház; 1117 Budapest, Kőrösy J. u. 17.
(a 4-es villamos Fehérvári úti végállomásánál)


 
Forrás: MU Színház


2010. december 24., péntek

Szilveszter az Instantban



Rewind NYE stage:

Mole Hall 22:00 Rewind NYE Special: Cadik, Palotai, Mc Zeek, Csodafarkas

Tilos Szilveszter Stage 1:

Tilos Park 20:00: Gimmeshot Crew (Mango, Gattio), Ozon, Lee'n'Gum, Dj Szytepp, Jahfar, Zotyka, Dr Analóg and more and more.....(hip-hop, reggae, beat, dubstep, etc...)

Tilos Szilveszter Stage 2:

Vaddiszkó 20:00: Focus, Vida G, Nixon, karolyi, Vektor, Slicz, Richard Rivez and more and more..... (break, breakfunk, dnb, dubstep, etc...)

Instant Balkánaán Szinpad:

Udvar 23:00 Kocani Orkestar (Macedonia), Balkánaán Djz: Jutasi, Suefo


Forrás: Instant

2010. december 22., szerda

Bin-Jip lemezbemutató a Trafóban


A szokatlan hangzású név (ejtsd: bin dzsip, jelentése koreaiul: üres házak) mögött négy sokoldalú, fiatal zenész rejtőzik: Harcsa Veronika, Kaltenecker Zsolt, Gyémánt Bálint és Józsa András, (a.k.a Andrew J). A tagok közül hárman nemzetközileg is ismert és sikeres jazz-zenészek, akik korábbi, a saját produkciójuknál modernebb, kísérletezőbb hangzású anyagot hoztak össze. A csapat nem akarta elkapkodni a színre lépést: több, mint egy évig írták és csiszolgatták eklektikus, triphop, elektro és nu-jazz hatásoktól sem mentes -, mégis dalközpontú műsorukat. A koncertek során a dalok hosszú, közös hangszeres és vokális improvizációkkal egészülnek ki.

A csapat bemutatkozására 2010 márciusában került sor az A38 hajón, ahol teltház fogadta az akkor még sem lemezzel, sem videoklippel nem rendelkező csapatot. Amellett, hogy azóta számos kiemelt rendezvényen mutatkoztak be nagy sikerrel (Mediawave Fesztivál, Belvárosi Fesztivál, Gödör Klub, Sétatér Fesztivál Pécs, Volt Fesztivál, Sziget Fesztivál stb.) , most az előbbi „hiányosságokat“ is hamar pótolták: Enter című lemezük először japánban került kiadásra (augusztus 4-én a Whereabouts Records gondozásában), szeptember 6-ától pedig Magyarországon is a boltok polcaira kerül.

Az album a szó „külföldi“ értelmében vett poplemez: a dalokra sosem telepedik rá a zenészek képzettsége és tehetsége, sőt: mindenki egyetlen célért, a megfelelő hangulat megteremtéséért dolgozik, ennek rendeli alá eszközeit és tapasztalatait. Ami a koncerteken is szembetűnő, ebben a szellemben a szerepek is gyakran felborulnak: a DJ gyakran a szintetizátor billentyűihez nyúl, a billentyűs sokszor gitárhangszíneken játszik, a gitárnak gyakran a legkevésbé sincs gitárhangja, Veronika pedig potmétereket tologat egy furcsa elektromos „kütyün“ (looper). Jól példázza a fenti alázatosságot az is, hogy bár a zenészek közül hárman is jazz zenekarok zenekarvezetői, a lemez 12 dalában nincs több 4-5 hangszeres szólónál (és azok sem feltétlenül hagyományos értelemben vett szólók). Vannak viszont helyettük változatos, intelligens groove-okon pulzáló érzékeny dalok, szenvedélyesség és visszafogottság közötti hullámzás, rengeteg emlékezetes dallam, bekategorizálhatatlan stílusú, modern kompozíció.
A címadó dalra Pater Sparrow rendező keze alatt készült szürreális, rengeteg modern technikai megoldást (green box, több száz óra utómunkával) felvonultató, Hieronymus Bosch és Floria Sigismondi világát idéző videóklipet, amely legalább annyira rendhagyó alkotás lesz a hazai klipes mezőnyben, mint az „Enter“ a lemezek között.




A Bin-Jip zenekar tagjai:
Harcsa Veronika - ének
Kaltenecker Zsolt – billentyűs hangszerek
Gyémánt Bálint - gitár
Andrew J – Ritmusok, hangminták, scratch

Időpont: december 28., 20:00
Helyszín: Trafó Nagyterem

Forrás: Trafó

 

2010. december 21., kedd

PORT.hu Zene Éjjele fesztivál



A Zene Európai Ünnepének kistestvére 2008-óta hódítja Európa klubjait, most első alkalommal érkezik Budapestre. Az ingyenes klubfesztivál a zene ideáját ünnepli a leghosszabb éjszakán, december 21-én 4 helyszínen (A38, Gödör Klub, Dűrer-kert, West-Balkán).

A teljesen önerőből, és lelkesedésből szerveződő estének főtámogatói a fellépő zenészek, akik az ügy érdekében lemondtak fellépő díjukról.



Program



20.00 Naked /SRB/

A belgrádi Naked együttes zenéje a jazz-ben gyökerezik, de megannyi más ízesítéssel is büszkélkedik. Muzsikája a játékon és a játékosságon alapul, azaz állandó változásban van megannyi ösztönös rögtönzéssel és pillanatnyi hangulatokkal.

Hangzásukban ott van a funk lüktetése, a népzene számos motívuma, tört ritmusok, és egy kis pszichedélia, amely jórészt az effektezett hegedűhangoknak köszönhető. A teljes hangkép meghatározó eleme végig a szenvedélyes harmonika és hegedű párbaja marad.
http://www.myspace.com/nakedjazz


21.30 Horgas Eszter Full Tilt Tango – lemezbemutató koncert

Hazánk kiemelkedő fuvolaművésze, kinek kalandos életútja az elmúlt közel húsz évben a zenei világ csúcsára ívelt. Zenei kitérőinek sora végeláthatatlan, olyan megállókkal, és partnerekkel, mint a Vukán György fémjelezte Class Jazz Band, Tony Lakatos, Kocsis Zoltán, a Bartók Vonósnégyes, Al di Meola, illetve Natalie Cole...

A művésznő, aki az elmúlt 10 évben 20 CD-t, 1 DVD-t, és 6 koncert-TV felvételt készített, rendszeres szólistája a hazai és a nemzetközi zenei rendezvényeknek. Ezen a speciális estén a Zene Ünnepe filozófiáját támogatva mutatja be új albumát, a Full Tilt Tango-t.




Gödör Klub (www.godorklub.hu)

21.00 Jambalaya vendégekkel: Mohai Tamás (gitár), Korb Attila (harsona)

A „jambalaya” elnevezés köztudottan a New Orleans környékiek sajátos ételének a neve, amit zöldségekből, halakból állítanak össze és fő jellemzője a határtalan változatosság. Ugyanez jellemző a – napjainkban már önálló műfajnak számító – New Orleans-i zenére: az alapanyagok – azaz a jazz, a blues és a funky – összetevőit olyan arányban használhatjuk, hogy az eredményül kapható változatok száma végtelen. A formáció névválasztása is ezt tükrözi. A New Orleans-i zene – épp úgy, ahogy a Jambalaya nevű étel - az egykori gyarmati területen élő afrikaiak, európaiak és latin-amerikaiak sehol máshol nem található kulturális keveredésének eredménye; ezerforrású, vibráló, rengeteg zenei kalandozást magában rejtő muzsika. Napjainkban már önálló műfajként „New Orleans-i zene” elnevezéssel jelölve tartják számon.




A Jambalaya zenéje ennek a tradíciónak a 21. századi újragondolása, a zenekar hangszerelésében a New Orleans-i autentikus stílus visszaadása az elsődleges szempont (ezért nincs például állandó szólógitár). Ezt a zenei ágat itthon nem képviseli más előadó. A Jambalaya szerzemények mellett megszólalnak olykor- olykor Bob Shad, Allen Toussaint, Junior Wells, Professor Longhair, Otis Redding, Dr. John, Chuck Berry, Johnny Adams – szerzemények is, természetesen a Jambalaya New Orleans-i felfogásában.




22.30 Miluman - lemezbemutató

A Dávid-szarvas, kínai nevén Milu egy vadon már kipusztult, eredetileg Kínában honos szarvasféle. A Dávid-szarvas elnevezést Dávid atyáról, arról a Kínában térítő francia misszionáriusról kapta, aki először számolt be a faj létezéséről a nyugati tudomány számára a 19. században. A hím agancsot visel, és mikrofont. Feje szintén nem túl szokványos a szarvasfélék között. A MILU a legtöbb szarvasfélétől eltérően a vizet, a sört és a bort egyaránt kedveli. Szívesen belegázol a folyókba, tavakba, de főleg városlakó. Családban él, de a párzási időszak előtt keményen megküzdött a nőstényért. A Wikipédia szerint a Dávid-szarvas vadon utoljára kb. a harmadik században élhetett, de ma már tudni lehet, hogy ez a feltevés téves. 2010-ben újra felbukkant, méghozzá Magyarországon, úgyhogy mindenki megismerheti MILU-t: az első muzsikáló Dávid -szarvast, aki zenésztársaival csordává erősödve a Zene Éjjelén mutatja be debütáló lemezét.




00.00 Ez A Divat

Az Ez a divat zenekar a kilencvenes évek végén, az elsők között kezdett el kísérletezni a jazz és a különböző elektronikus műfajok ötvözésével. Több magyar és külföldi válogatás-lemezen (Real Ibiza 5, Balaton Grooves) szerepeltek, mielőtt 2006-ban megjelent első saját lemezük From the Head to the Feet címmel. Az anyag kiemelkedőnek számít a magyar elektronikus jazz történetében, és a műfaj legjelesebb külföldi képviselői részéről is pozitív visszhangra talált. 2009 júliusában jelent meg az Ez a Divat együttes második nagylemeze Hello from the Neitherlands címmel. A 9 nótát felvonultató anyag az előzőhöz képest jóval táncosabb; jazz, és deep-funk keveredik elektronikával. Az előzetesként megjelent két maxi CD dalai Budapesten kívül Lengyelországban, Kanadában, Spanyolországban és Makedóniában is bekerültek a rádiókba. A lemez dalaiból elsőként a brit trip-hop fenegyerek, Flevans készített remixet, majd őt követve több neves külföldi DJ és producer is, mint Lack of Afro, BadboE vagy a Random Chocolate. Az Ez a divat azon kevés magyar zenekarok közé tartozik, akiknek számait a zene és a kultúra talán legjelentősebbnek mondható európai fővárosaiban is folyamatosan játsszák. A Nofun Nofun Crookram remixet a francia Wagram Music beválogatta a TRIP-HOP CLASSICS BY KID LOCO című válogatás-lemezére, így a zenekar Flevans remix – Decent People Londoni kikerülése után már Párizsban is jelen van.




Dűrer Kert (www.durerkert.hu)

20.00 Vasárnapi Gyerekek

A Vasárnapi Gyerekek zenéjét, stílusát, hangulatát, lényét legkönnyebben a saját generációjukkal lehet bemutatni.

A régi hazai legendás underground együttesek hitelességét és érzékenységét hozzák tovább, átgyúrva a mai kor szellemében. A "Rakenroll'' nem stílusa, hanem lénye. Továbbadják, amit kaptak, úgy, ahogy átfolyt rajtuk, a mai lényükön. „Ha a zenénken keresztül azokkal együtt, akikhez eljut, közösen megtanulunk „okosan közlekedni'', az már nem kevés eredmény. Annak nagyon lehet örülni. A lényeg az, hogy együtt menjünk. ”



Elsöprő erejű indulatokra támaszkodik, tiszta, jól érthető, kiforrott, a régi rock klasszikusok elemi erejét megőrizve a művészi forma igényes és forradalmi megújítására törekednek. Produkciójuk garantáltan célba talál.

Tagok: Darvas Benedek - ének, billentyűs hangszerek, Dudás Zsombor – dob, ének, Horváth Gábor - basszusgitár, Czitrom Ádám – gitár, ének




21.30 Cabaret Medrano

Balkáni és latin dallamok, tangó és népzene, free jazz és sanzon, ballada és rock’n’roll foszlányok keverednek, hogy végül egy sajátos kabaréhangulatban, presszóérzésben egyesüljön az egész cirkuszi kavalkád. A fanyar és ironikus dalszövegek Kamondy Imre szerzeményei. Kissé elrajzolt, groteszk, nagyvárosi figurák történetei az éjszakában, a mai Budapest görbe tükörben. Nyugdíjas induló, szerelmi fricska, gengszter szving, vurstli dal, bizsergető kuplé, hajléktalan rocky, kalózballada.



2010. március 19-én jelent meg a zenekar második albuma Ez mind nem volt címmel. A lemez anyagát a Fővárosi Nagycirkuszban mutatta be a zenekar, óriási sikerrel.




23.00 Magashegyi Underground - akusztikus koncert

A Magashegyi Underground 2007 májusában alakult. Szeplős Váll című első slágerük a 2007-es év egyik nagy felfedezettjévé tette a zenekart. Bár valójában pop zenekarként definiálják önmagukat, sok elemet az alternatív zenei formákból építenek magunkba, folyamatosan keresik az új utakat. Az idei nyár egyik slágerének -Szívtakarítás- megírása utáni stúdiómunkát követően a hetekben jelent meg új nagylemezük, melynek bemutatóját követően egy könnyed akusztikus szettel hódolnak a zenének.




West-Balkán - garázsdiszkó (http://www.west-balkan.com/ )

21.00 Corruptivo Collectivo (Anselmo Crew akusztikus projektje)

Az Anselmo Crew zenekar felének utcazene-projektje, amit a kötetlenség, az új témák kipróbálása és az egy autóban utazás hozott össze.



22.30 Intim Torna Illegál - akusztikus projekt

Az Intim Torna Illegál belülről és kívülről is megmozgat. A zenekar a Kistehén Tánczenekar eredeti tagjaiból alakult (Kiss Sándor, Nádasdi János, Gálos Ádám, Dorogi Péter). A fiúk úgy gondolták, hogy egy platina és egy arany lemez elég nekik a falra, és mostantól csak saját magukat adják. Mindannyian többszörösen körbejárták a Föld nevű kék-bolygót megannyi kultúrával és emberrel találkoztak és közben sokat zenéltek.




A megállíthatatlan energia sugárzik a zenekarból, amiben az elmúlt 200 évben az emberiség által felhalmozott szuperpower omlik szét, mint vaj a serpenyőben. Zenéjüket tükrözi a zene és életszeretetet, ami a rengetek külföldi és magyar turnék alatt, mint turnésár ragadt a fiúkra.

http://www.intimtornaillegal.hu

utána: Babel Sound DJ-Z



Időpont: 2010. december 21.
Helyszínek: A38, Gödör Klub, Dürer Kert, West Balkán
(a részletes bontást lásd a szövegben)
A belépés díjtalan!






Vajdai Vilmos: Minden rossz varieté (A TÁP Színház előadásáról)


A TÁP színház társulatát a rossz színház iránti szenvedélyes elkötelezettség tartja össze. Túl sok jó színház van a világon. Túl sok jó színész, túl sok jó rendező. Túl sok jó darab, túl sok jó előadás. Ki nem unja már a remek világítást, díszletet, jelmezeket? Kit nem altatnak el a zseniális kísérőzenék? A rossz színház ritka kincs, egyre ritkább. Megismételhetetlen. Meg kell becsülnünk ezt a kincset. Ápolnunk, TÁPlálnunk (höhö) kell a rossz színház ősi hagyományát, meg kell őriznünk a következő generációk számára.

Célunk, hogy a lehető legtöbb rossz, amatőr, dilettáns, gagyi, penetránsan kellemetlen színházi előadást hozzuk létre minden szezonban. Mi nem katarzisra törekszünk. Éppen ellenkezőleg. Nem megtisztuláshoz, megvilágosodáshoz, megnemesedéshez, hanem további lelki, erkölcsi, intellektuális piszkolódáshoz kívánjuk segíteni közönségünket. Nincs olyan nézőre szükségünk, akire felemelő hatással lehetünk. Ne látogassa előadásainkat az, aki a színháztól szórakozást, vagy tanulságokat vár. Nincs színház közösség nélkül. Közösségünk kiveti magából mindazokat, akikben maradt még önbecsülés. A jó színház művelőivel ellentétben mi örülünk annak, ha a közönség nem figyel az előadásra, beszélgetnek, telefonálnak, esznek, isznak, ki-be járkálnak, viszályokat intéznek el előadás közben. Valamennyiünknek jól esik, ha a nézők nem nevetnek a poénokon, ha nem érzékenyülnek el a szomorú jelenetek alatt, ha nem tapsolnak.

Boldoggá tesz bennünket, ha előadásainkról hallgat a média. A TÁP színház tagjai mindent megtesznek saját magunk korrumpálása, lebontása, lejáratása érdekében is. Mi büszkék vagyunk arra, ha elfelejtjük a szövegünket, ha hamisan sikerül énekelünk. Mi kifejezetten élvezzük, ha rosszkor jön be a szereplő, a zene, a világítás, ha szétrepednek a színészeken a jelmezek, ha összedől a díszlet, ha nem kezdődik időben a vetítés, ha a hangmérnök rosszkor, rossz zenét ad be, ha a világosító berúg és ráesik pultjára. Műszaki állományunk ugyanolyan hasznavehetetlen, mint művészeink. Értelmetlen, üres, ostoba darabokat játszunk, tehetségtelen rendezésben, csapnivaló színészek előadásában, felszínes, buta, humortalan szerzőktől. Nálunk nem rendez a rendező, hanem rendetlenséget csinál. Nem játszik a színész, hanem vagy alszik, vagy szabotál. A műszak pedig kötelességének érzi, hogy pokollá tegyen még egy színházi estét.

A Rossz iránti vonzódásunkat betegesnek nevezi a konkurencia. Igaza van. Mi betegek vagyunk. Beteg színházat csinálunk, krónikusan beteg közönségrétegeknek. Bennünket taszít a jó: a jó színház éppúgy, mint a jó mozi, a jó ügyek, a jó remények, a jó viccek, a jó szex, a jó emberek. Amikor a Rossz szolgálatába álltunk, ígéretet kaptunk sorsunk balra fordulására. Életünkben, művészi pályánk során ez volt az első ígéret, amely valóban beteljesedett. Ennél kevesebbet nem ígérhetünk közönségünknek sem. Ha eljön előadásainkra, minden alkalommal pórul fog járni. Csalódottan, fáradtan, hitében, emberi méltóságában meggyalázva, magát kifosztva, becsapva, megalázva érezve megy majd haza, ha lesz még hová mennie. A TÁP színház bármelyik előadása meg tudja változtatni az Ön életét.

Közreműködik: Gosztonyi Csaba, Balla Eszter, Keresztes Tamás, Katona László, Bánki Gergő, Vinnai András, Kamarás Iván, Csík Gábor, Juristovszky Sosa, Horváth Ákos, Schönberger Ádám, Sipos Vera, Mészáros Béla, Elek Ferenc, Takátsy Péter, Ezüsthigany, Váradi Gábor, Jordán Adél, Gera Marina, Tenki Réka, Dankó István, Ruszina Szabolcs, Csányi Sándor, Kovács Lehel, Erdélyi Tímea, Adorjáni Bálint, Dió Paizs Miklós. Bocs annak, aki nincs rajta, attól, aki rajta van, de nem lesz, és attól, akit rosszul írtuk (sic).


Helyszín: MU Színház
1117 Budapest, Kőrösy József utca 17.
Időpont: 2010. dec. 21. - 22:30


Forrás: Kulter.hu


2010. november 16., kedd

Hiroh Kikai “Asakusa portréi” a Liget Galériában



Az “Asakusai portrék” Hiroh Kikai első jelentős önálló kiállításának anyaga, amely Japán határain túl bemutatkozik. A mostani kiállításon húsz kép lesz látható abból az ötvenötből, amely Kikai tizenkettedik könyvének, az “Asakusai portrék” megjelenésének (Steidl, 2008) alkalmából rendezett kiállításon szerepelt.

Hiroh Kikai 1945-ben született Jamagatában, Japánban, egy farmer család nyolcadik, legkisebb gyermekeként. 18 éves korától a város önkormányzatánál dolgozott hivatalnokként. A tokiói Hosei egyetemen folytatott filozófia tanulmányait követően sokféle munkát végzett, dolgozott halászhajón, volt teherautósofőr és gyári munkás is. Diane Arbus munkáinak hatására kezdett el fotózni 1969-ben. 28 évesen, 1973-ban kezdett Tokió Asakusa nevű negyedében portrékat készíteni. Ez a sorozata – melyen azóta is dolgozik – jelenleg több mint 600 portréból áll.

A régebben szórakoztató negyedként ismert Asakusa ma azt a változatlanul független, közkedvelt kultúrát képviseli, amelybe a hagyományos japán vígjátékok és a szex ipar intézményei egyaránt beletartoznak. Ez a negyed magához vonzza a mai Japán modern fogyasztói társadalmán kívül rekedteket, de itt található a híres Senso-ji templom is, amelyet az egész országból ide érkező turisták ezrei látogatnak. Kikai az itteni járókelők közül választja ki modelljeit, s a Senso-ji templom csupasz fala előtt fényképezi le a hol erős, hol komoly, magányos vagy kellemes embereket. Mindegyikükből sugárzik a közös nehéz múlt, valamennyien sajátos egyéniségek. Kikai a fényképeket címekkel, olykor humoros leírásokkal látja el. Hiroh Kikai “Asakusa portréi” felérnek a bonyolult emberi lét időtlensége fölötti elmélkedéssel.

kurátor: Noriko Fuku
megnyitó: 2010. november 18. 18:00
a kiállítást megnyitja: Petrányi Zsolt
a kiállítás bezárása: 2010. december 16.
cím: Budapest, XIV. Ajtósi Dűrer sor 5.

Forrás: Liget Galéria

2010. november 2., kedd

Rutkai Bori a Dzsembori Filmklub keretében bemutatja Csáki László és Bánóczki Tibor: Az ifjúság megnyugtat című filmjét


Az ifjúság megnyugtat - színes, magyar szatíra, 76 perc, 2001, 
rendező: Csáki László, Bánóczki Tibor,
forgatókönyvíró: Bánóczki Tibor, 
operatőr: Csáki László, 
díszlettervező: Bánóczki Tibor, Csáki László,
zene: Bujdosó János, 
producer: Durst György, Hartyándi Jenő, Csáky Attila, 
vágó: Pataki Attila, Csáki László, Bánóczki Tibor,
szereplők: feLugossy László, Szirtes János, Kari Györgyi, Rutkai Bori, Vasile Croat, Járay Alfréd, Miltényi Tibor

Tildy Gábor szép ember. Ráadásul a helyi vadászok elnöke. Csak hát kivénhedt. Holnap lesz nyolcvan... akarom mondani... hetven... vagy... ötven... Reggelente állatokat lő halomra. Papírállatokat. Martin Miguel is szép ember. De még milyen szép. Fotózik. Lányokat. Fiatalokat. Az állomásfőnök nem szép ember. Ráadásul egy kádban dekkol. Olvas. És Icuka is szép. (Pszt! Kicsit hisztis) És Melinda is szép. (Hibbant) És Kalavics is... nem, ő nem szép. És a vadászok is... (Bolondok) És a kisjézus is... Hát igen. Ő nagyon, nagyon szép. Csak ne okoskodna annyit.



Időpont: november 2., kedd, 19.00
Helyszín: Nyitott Műhely
1123 Budapest, Ráth György utca 4.
Belépődíj: 900 Ft


2010. október 21., csütörtök

Minden szerdán a Dürer Kertben Mű-Hely szabadzenei koncertsorozat


Mű-Hely estek a Dürer kertben

2010 áprilisa óta minden szerdán Mű-Hely Esték zajlanak a Dürer Kertben. Sokan emlékeznek az Almássy téri Mű-Hely klubra, mely mint hely egy pár éve nem működik, viszont szellemisége, az ott egymásra talált barátok és zenészek munkakapcsolata azóta is tovább él. Az Almássy téren nagyon jól működő módszer egy új helyszínen is új lehetőségeket teremt; nem csak egyszerűen zenekarokat léptetünk fel, hanem azon is dolgozunk, hogy zenészeket hozzunk össze és közös alkotómunkára inspiráljuk őket.

A Mű-Hely akkori szervezőbrigádja összefogott a Tajtékossal, a Sirály zenei szervezőbrigádjával és a Dürer Kert vezetőivel, és újra teret ad annak az élő zeneiskolának, ahol a jó kis zenekarok közösen muzsikálnak elismert nagy zenészekkel, és ahol több generáció tanulhat egymástól. Az est nem akar egyedi produkciókat reflektorfénybe helyezni, hanem klubesteknek, találkozásoknak ad teret.


Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.

Koncertkezdés 9-kor, a koncert után FREE JAM kifulladásig! A koncert előtt már fél 8-tól élőzene a kisteremben David Jengibariannal.

A koncert ingyenes, de ha teheted, támogatói jegy vásárlásával kérjük támogasd a Mű-Hely programok megvalósulását!


MŰ-HELY ESTEK NOVEMBERBEN


Dorota & T. Bali
November 3. szerda 21.00
Somló Dávid - gitár, Makkai Dániel - basszusgitár, Porteleki Áron – dob
Hogy mi lesz egy ex metál gitáros egy freejazz bőgős és egy népzenész találkozásából? Ez egyáltalán nem derül ki a zenekar játékából, ám a lengyel kortárs irodalom hatása egyértelmű. Szabad hullámtördelés, szűretlen háttérzajokkal.
videó:

Ektar
November 10. szerda 21.00
Benkő Róbert – nagybőgő, Kardos Dániel – gitár, Szőke Szabolcs – gadulka, Tóth Evelin – ének, Sárvári Kovács Zsolt – dob, Váczi Dániel – szaxofon
A kortárs, improvizatív kamarazenét játszó formáció, 2002 őszén mutatkozott be, a Győrfree zenei fesztiválon. Az együttes kompozícióit balkáni, távol-keleti és afrikai zenei kultúrák inspirálják, de a szigorúbban szerkesztett darabokban a középkori zene, az európai népzenék és a kortárs zene hatásai egyaránt fellelhetőek. Az Ek-tar indiai szó; annyit jelent: egy-húr: a négy muzsikus kifejezésben, melodikus variációkban, ritmikában igyekszik úgy összeolvadni, mintha valóban egy húron játszana.
videó:

Dav trió
November 17. szerda 21.00
Németh Csabi - dob, Szerető Dani - basszusgitár, Szesztay Dávid - gitár, ének
Szesztay Dávid, aki az elmúlt években több színházi előadás (Pont Műhely) és film ( Pater Sparrow: 1) zenéjét szerezte, emellett számos zenekarban működik közre különféle hangszereken (Santa Diver, Specko Jedno, Budbudas, Dévényi Ádám és az Átmeneti Kabát) még bő három évvel ezelőtt, trióként hívta életre a Dav formációt. Azóta kísérletezett a quartet-, majd a háromtagú fúvósszekcióval kibővített sextett felállással is. Ezzel a nagyzenekari formációval készítette el Point of View című lemez anyagát, amit a Hunnia/EMI jelentetett meg 2010-ben. Repertoárjukban kizárólag saját szerzemények találhatók, melyek alapvetően lendületes, rockos hangvételű dalok, de erős jazz-es és némi világzenei hatásokról is árulkodnak. A zenekar rendszeresen koncertezik trióként, illetve a fúvósokkal megspékelt verzióban is. Ezen az estén az eredeti, három tagból álló zenekart hallhatjuk élőben.
videó:

Rutkai Bori és a Specko Jedno
November 24. szerda 21.00
Rutkai Bori – mikrofon, Mizsei Zoltán – billentyű, Szesztay Dávid – gitár, Szerető Dani – basszusgitár, Dudás Zsombor – ütőhangszerek, Németh Csaba – ütőhangszerek

Specko Jedno: jelentése a szlovák “sedcko jedno”=”mindegy” kifejezés és a “special one” = “speciálisan egy” kifejezés öszvéresítése. A jelenlegi felállás három éve praktizál. A saját koncertek mellett rengeteg kulturális (filmes, irodalmi, képzőművészeti), és társadalmi esemény kísérő-produkciójaként működtek közre. A zene alapját Bori bölcs-humorú, és festészeti unkáival „rokonértelmű” dalszövegei képezik. A dalok radikálisan eltérő műfajok keveredéseiből születnek (punk, tango,verbunkos, zsoltár, disco, freejazz, himnusz, metál, stb.). A végeredmény: egy zeneileg folyamatosan változó, intenzív, szórakoztató és egyéni költészettel áttüzesített üzeneteket hordozó repertoár.
videó:

Decemberi előzetes

Kéknyúl trió
December 1. szerda 21.00
videó:




2010. október 20., szerda

SYD-Láng Annamária-Nagy Fruzsina koncert-színháza a Trafóban!


Láng Annamária színésznő afrikai utazásai során ismerkedett meg Sydonie Raawiya Koumbával, a hetvenes évek emblematikus funk-királynőjével, aki azóta visszavonult a zenei életből. Most viszont 30 év után újra színpadra áll! A koncert során Syd magyarul és szuahéliül is énekelni fog, de bepillantást nyerhettek egy botrányoktól hangos, tragédiáktól terhes zenei karrier titkaiba is. Nézzetek bele a produkcióba!




Linkajánló:
Fidelio-interjú Láng Annamáriával
a Trafó blogján olvshatsz SYD-ről

2010. október 19., kedd

Rajz? című csoportos kiállítás a Budapest Galériában

2010. október 14., csütörtök

Roham Galéria - Bada Dada Tibor és Bakó Tamás kiállítása

A ROHAM Galéria folytatja már megszokott sorozatát: Generációs vizuális diskurzusok.

Ennek keretében október 15-én, pénteken Bada Dada Tibor (1963-2006) és Bakó Tamás közös kiállítását nyitjuk meg, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Bada Dada munkáit Bognár Attila műgyűjtő jóvoltából állítja ki a ROHAM Galéria. Bada sokoldalú művészként munkálkodott itthon és az egykori Jugoszláviában egyaránt. A performance művész festmények, 3D műtárgyak, mozgóképes produktumok alkotója a dadaista konvencióból merítkező versek és szövegek írója.

Bakó Tamás a MOME-n frissen végzett grafikus és elismert Rohamos alkotóművész. Grafikái képregényszerű gúnyiratok, amelyekkel a popkultúra már elfogyasztott ízetlen szenzációit hasznosítja újra.

A kiállítást drMáriás Béla nyitja meg. A megnyitó után 21 órától Bárdos Deák Ági zenél, utána hajnalig DJ buli.

Helyszín: Roham Galéria
Bp. VIII. kerület Vas u. 16.
Időpont: október 15., péntek, 20 00
Nyitva tartás: K.-Szo.: 16.00-20.00

Forrás: Roham Galéria

2010. október 7., csütörtök

Irodalmi programok a Műcsarnok múzeum-csoportban


Írószemmel – irodalmi tárlatvezetések

Folytatódnak a Műcsarnok nagy sikerű Írószemmel című irodalmi tárlatvezetései. Az Aviva Képzőművészeti Díj 2010 és az Ernst Múzeumban látható Összefüggő terek című kiállításokon ismert és közkedvelt kortárs magyar írók kalauzolják végig az érdeklődőket. A hagyományos tárlatvezetések művészettörténeti szempontjai mellett irodalmi sétáinkon fény derül arra, egy íróban milyen gondolatokat ébreszt a tárlat vagy egy-egy műalkotás, milyen szövegeket társít a vizuális alkotásokhoz, illetve milyen művek létrehozására inspirálja. Az Írószemmel című sorozatban eddig Podmaniczky Szilárd, Csaplár Vilmos, Németh Gábor, Háy János és Péterfy Gergely tartott nagysikerű irodalmi tárlatvezetéseket.

Következő tárlatvezetés

Ernst Múzeum – Összefüggő terek kiállítás
2010. október 16. szombat, 16 óra
Tárlatvezető: Zeke Gyula

Műcsarnok – Aviva Díj 2010 kiállítás
2010. október 28. csütörtök, 17 óra
Tárlatvezető: Can Togay író, filmrendező
      
2010. október 20 - 2010. november 18.
Irodalmi estek
A PRAE folyóirat estje
Az Észtország című lapszám bemutatója

Műcsarnok Bisztró
2010. október 20. szerda, 19 óra

Bródy-Díj díjátadó estje

Műcsarnok Bisztró
2010. október 22. péntek, 19 óra

A PRAE folyóirat estje

Műcsarnok Bisztró
2010. november 17. szerda, 19 óra

Asszociációk – Intermediális költészeti estsorozat

A Műcsarnok sorozatában irodalmi műhelyekkel együttműködésben, aktuális kiállításaihoz kapcsolódóan olyan költészeti estekkel jelentkezik, amelyeken kortárs költők-írók, valamint képzőművészek, filmesek, poetry slam-költők, zenészek, DJ-k és VJ-k asszociálnak a kiállított műtárgyakra. Az első, Art Fanatics című kiállítás rendezvényeként megtartott esemény után izgalmas inspirációt jelent majd a művészeknek a mostani, Aviva Díj 2010 kiállítás.

Következő időpont

Ernst Múzeum – Összefüggő terek kiállítás
2010. Október 21. csütörtök, 18 óra

Az Ernst Múzeum tereinek képzelt történeteit mesélik:
Parti Nagy Lajos, Erdős Virág, Cserna-Szabó András és Podmaniczky Szilárd
Zenei improvizáció: Vázsonyi János szaxofon
A terekben történetektől történetekig vezet: Jánossy Lajos
Koncert (az utcán): Triton (Magyar Bori - ének, Kardos Dániel - gitár, Dömötör Tamás - beatbox, Vázsonyi János - szaxofon)

Műcsarnok – Aviva Díj 2010 kiállítás


2010. október 28. csütörtök, 18 óra

Az Aviva Képzőművészeti Díj hat díjra esélyes jelöltjének műveire elbeszéléseket asszociál: Balázs Attila, Dragomán György, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Szijj Ferenc
Zenei improvizáció: Lantos Zoltán hegedű
Koncert:Lantos Zoltán szólókoncertje - Vendég: Gerák Andrea énekes
Látvány: Vj Unflyable
      
Egy mű felnyitása

Az Egy mű felnyitása című sorozatunkban egy-egy műalkotás apropóján írók, kortárs képzőművészek, filmesek, különböző művészeti vagy tudományos területek képviselői beszélgetnek életművekről, művészeti korszakokról, kiállításokról. A nemrég a BBS-kiállítás apropóján tartott beszélgetések folytatásaként ez alkalommal nem csupán művészetről és művészeti közegről vagy korszakokról folyik majd eszmecsere, hanem gazdaságról, társadalomról, múltról és lehetséges jövőről is.

Következő időpont

Ernst Múzeum – Összefüggő terek kiállítás
2010. Október 21. csütörtök, 17 óra

Résztvevők: Angel Judit, György Péter, Németh Gábor, Nagy Bálint
Kérdez: Jánossy Lajos

Forrás: Műcsarnok

      

Barabás Lőrinc Eklektric: Lennon 70, vendég: Mohai Tamás, Óperentzia, Vida G



 A trombitás-zenekarvezető nevét viselő, eklektikus városi tánczenét játszó csapat 2006-ban alakult Budapesten. Lőrinc húszas évei elejére egyaránt bejáratos volt a hagyományos jazz és az underground tánczene köreibe (Gimmeshot Crew, Rewind), egyformán izgatta az improvizáció szabadsága és a tánczenék adrenalintermelő energiái. Saját zenekarának megalapításakor egyaránt válogatott jazztanszakos társai (Fábián Julianna - ének, Delov Jávor - dob, Bata István - basszusgitár, Premecz Mátyás - billentyűk) és az éjszakai bulik legjobb figurái (Sena Dagadu - ének, Dermot - harsona, scratch, MC Kemon - rap) közül.

A 2007-ben megjelent Ladal című debütáló lemez a sokszínűség jegyében fogant: a jazz és az urbánus (főleg afroamerikai gyökerű) zenék valamennyi válfaja képviselteti magát a korongon (reggae, hiphop, drumandbass, elektronika, longue, triphop), de mindegyik finom fűszerként jelenik meg a csapat egységes, azonnal felismerhető hangzásában. Az ízlésformáló médiumok hamar felfedezték maguknak a csapatot: a lelkes kritikák mellett az akkoriban induló magyar MTV és MR2 Petőfi Rádió egyaránt kiemelt rotációban játszották a csapat "Famous" című dalát. A hatás természetesen nem maradt el: a Ladal bemutatkozó koncertjén az A38 hajón teltház fogadta és ünnepelte a zenekart. A zenekar egyből bekerült a hazai klub- és fesztiválkörforgásba, amelybe korábban semmilyen jazzes elemekkel operáló hazai zenekar nem volt képes bekerülni. A legkiemelkedőbb fellépés a csapat 2008-as Szigetes koncertje volt, ahol közel 5.000 ember bulizott a csapat muzsikájára. És természetesen a Fonogram díjátadón sem hiányozhatott a Ladal a legjobb jazzlemez top 5 shortlistjéről.

Tipikus dilemmája a könnyűzenének: hogyan lehet továbblépni egy, a közönség és a kritika által is egekbe magasztalt bemutatkozó album után? Az Eklektric - a népmesék hőseihez hasonlóan - a nehezebbik utat választotta. A 2009-ben megjelent Trick című új lemezen a daloké a főszerep. A két új taggal (Dermot és Sena helyén DJ QC schratch-mester és a funk-reggae vonalról érkező dominikai énekes, Kasai játszanak) készült második korong egységesebb, letisztultabb, de egyben pörgősebb is a Ladal-nál, mindemellett pedig legalább ugyanannyi slágervárományos dalt tartalmaz, mint elődje. A sokféle szélsőséges műfajba belekóstoló csapongás, és a - korábban szinte minden számban kötelező - virtuóz hangszeres megmozdulások helyett a Trick letisztult, lekerekített dalcsokor, az egyes kompozíciók lényegének alárendelő hangszerelésben. Annak ellenére, hogy a tagok immáron külön-külön is fontos és izgalmas produkciókban mutatják meg sokoldalúságukat (a teljesség igénye nélkül Delov Jávor a Turboban, Premecz Mátyás a Qualitonsban és a Kék Nyúlban, Fábián Juli saját jazzenekarában, Bata István basszusgitáros a Special Providence-ben, az immáron csak vendégként közreműködő Sena az Irie Maffiában és a S.W.-ben, a zenekar névadó-zenekarvezetője Barabás Lőrinc trombitás pedig időközben Londonban is megalapította improvizáló, jammelő partysorozatának, a Random Szerda helyi verzióját) - az új lemezen nem egy szupergrupp tagjai licitálnak egymásra egyéni teljesítményekkel, hanem igazi csapatként képesek működni, és ez nagyon nagy teljesítmény. A koncerteken természetesen mindegyiküknek megvan a lehetősége a kibontakozásra - ahogy azt egy Eklektric bulin el is várja az ember!

A zenekar tagjai:

Barabás Lőrinc: trombita

Fábián Julianna: ének
Premecz Mátyás: billentyűk
Bata István: basszusgitár
Delov Jávor: dob
Dj Qcee: lemezjátszó, Mpc
vendég: Mohai Tamás: gitár
 
Helyszín: A38 koncerthajó, Petőfi híd, budai hídfő
Időpont: október 9., 21 óra 

Forrás: A38

2010. szeptember 20., hétfő

Könyvesblog interjú Spiró Györggyel új kötetének megjelenése alkalmából


Spiró György: Ha olyat sikerül írnom, amire nem voltam képes


"Spiró György a napokban megjelent Tavaszi tárlat című kötete 1956-ról és a korai Kádár-korszak hatalmi játszmáiról mesél. Spiró Györggyel kutatómunkáról, az 56-os szilveszteri rádiókabaréról és az irodalmi siker meglepetéseiről beszélgettünk.

„Epikai hitel nélkül nem érdemes prózát írni.” Ez volna a Spiró-regények alaptétele?

Nem feltétlenül. Írtam már teljesen légből kapott történeteket is, de vannak bizonyos fajta szövegek, amelyek esetében nagyon fontos – az én számomra, szubjektíve persze –, hogy erős valóságalapot képezzek. Nem szokták tudni, de a tisztességes írók rengeteg háttérmunkát végeznek. Hogy csak egy nagy magyar példát mondjak: Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája mögött, amit manapság egyre kevesebben olvasnak, elképesztő mennyiségű kutatómunka van. Az a tapasztalatom, hogy körülbelül az egytizede hasznosul a regényben annak, ami a kutatás során előkerül. Néhányszor előfordult az életemben, hogy igyekeztem minél közelebb hatolni az úgynevezett reáliákhoz. Nyilván nem az volt a célom, hogy történészként rekonstruáljak egy korszakot. Engem nem a korszak mint olyan érdekel, mert szépirodalmat írok. De ahhoz, hogy a mese átmenjen, hogy minden hangulatot és fordulatot meg tudjak csinálni, amire szükség van, nem árt alaposan megismerni a korszakot. Ezzel az írók nem szoktak hivalkodni, mert hozzátartozik a munkához.

Legújabb regénye az 56-os forradalom és az utána következő pár hónap köré szerveződik. Nehéz dolga volt a kutatással?

Volt, amit nem sikerült megfejtenem. Például hónapokon keresztül próbáltam kideríteni, hogy 1956 december 31-én mit adtak a szilveszteri rádiókabaréban. A regényben van egy szilveszteri jelenet, és nekem nagyon jól jött volna, ha közben a szereplők hallgathatják a rádiót. Minden követ megmozgattam, minden szakértővel beszéltem a rádióarchívumtól kezdve, hiába. A délutáni műsor még megvan, azt lehet tudni, hogy mi volt adásban, de a szilveszteri vidám műsort nem találtuk. Márpedig kabarét akkor is adtak. Rendkívül tanulságos lett volna tudni, hogy ötvenhat decemberének végén miről gondolták úgy az illetékesek, hogy az emberek nevetni fognak rajta. Az anyag talán ott van a Széchényi Könyvtár épületében, a Szabad Európa Rádiótól begyűjtött anyagban, de feldolgozatlanul, ömlesztve. Abban a jelenetben mást kellett kitalálnom.


Általában könnyű volt hozzáférni az 56-os anyagokhoz?

Én sem tudtam, de az elmúlt húsz évben sok mindent kiadtak a korszakról. Fantasztikus kiadványok születtek, amelyeknek nagy részét most el is olvastam. Ezeknek a könyveknek a nagy része nem jut el az olvasókhoz. Párszáz példányban adják ki ezeket a nagyon fontos, alapvető munkákat, de valamiért úgy tűnik, a kritikusok nem teljesítik a feladatukat, hogy ugyanis megismertessék az olvasókkal, mit érdemes egyáltalán kézbe venni.

Mit érdemes?

Elképesztő érdekes könyvet találtam például Kádár János 1952-es peréről. Alapvető munka, és erről is alig tud valaki. Varga László állította össze, akit többek között állambiztonsággal kapcsolatos titkosítási ügyek bizottságaiból ismerhetünk. Idén várható Standeisky Éva új nagymonográfiája, hálás vagyok, hogy a kéziratból olvashattam el fejezeteket. Az Ötvenhatos Intézet kiadványai közül a munkástanácsok elítélt vezetőinek interjúi rendkívül izgalmasak. És még sorolhatnám.

Vannak saját tapasztalatai is az ötvenhatos eseményekről, tizenegy éves volt akkor.

Van előnye annak, hogy gyerek voltam. Akik felnőttként élték meg az eseményeket, azok többnyire nem tudták érvényesen megírni. Illetve ha írtak is valamit, akkor óhatatlanul torzítva, egyetlen szempont felől ábrázoltak, amit nem lehet csodálni. Történelmileg súlyos korszakokban ez mindig így van. Akik nem voltak benne a dologban valamelyik oldalon, például mert meg sem születtek, többnyire nem értik, mi történt a lelkekben. Nekem még éppen vannak emlékeim, látok bizonyos képeket, érteni vélem az akkori felnőtteket, a többit pedig az ember szívesen hozzákutatja.

Tartogatott valami meglepetést a korai Kádár-kor kutatása?

Hogyne. Olyan korszak volt ez, amikor igen erélyesen meg akarták félemlíteni a társadalmat. És az a mulatságos - erre a kutatás közben jöttem rá -, hogy szükségtelenül tették. Az derült ki az anyagokból, hogy a társadalom már jóval előbb feltalálta a Kádár-korszakot, mintsem ezt a Kádárék észrevették volna. Tragikus, hogy sok embert végeztek ki megfélemlítés végett, amikor már ki kellett volna egyezni.

Az ötvenes éveknek különös nyelvi közege volt, mára csaknem feledésbe merült fogalmakkal, kifejezésekkel. Hogyan épült fel a regény nyelvi valósága?

Nekem ismerős ez a közeg. Ötvenkettőben kezdem iskolába járni, tehát a szocialista zsargont alaposan megkaptam. Az volt a feladat, hogy minél kevesebbet használjak belőle, mert a mai olvasó már nemigen érti. Az idősek talán még igen, de az ifjabbak már egyáltalán nem. Persze a hősök fogalomhasználatában nyilvánvalóan jelen van az ötvenes évek nyelvi közege. Az író ilyenkor nem mindig tudja, hogy mi az igazán helyes eljárás. Fogalmakat megmagyarázni nem lehet, mert akkor abból lexikon lesz és nem regény. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a nyelvi-fogalmi kérdésekben.

A regénye egyik szereplője következetesen polgárháborúnak nevezi az 56-os eseményeket.

Mert az is volt. Felkelés is volt, forradalom is, polgárháború is, és háború is volt 56-ban. Mind a négy. Nem én vagyok az első, aki ezt így együtt használja.  A nagy francia forradalom óta tudjuk, hogy a forradalmak felkeléssel kezdődnek, utána van egy forradalmi szakasz, majd jön a polgárháború, amelyben az állampolgárok egymást gyilkolják. Aztán a külföldi hatalmak előbb vagy utóbb be szoktak avatkozni. A polgárháborút általában külső segítséggel verik le, vagyis az ellenforradalom külső hatalom által szokott megvalósulni. A franciáknál is így volt, az oroszoknál is, mindenhol. A kelet-európai felkelések és forradalmak tipikusan tizenkilencedik századi jelenségnek tekinthetők, és még közel sem nem vagyunk a folyamat végén.  Egy nagy korszak részesei vagyunk, ami eltarthat több száz évig is, és ez forradalmakkal, polgárháborúkkal jár. Az ilyesmiből csaknem minden nemzedék kap valamit Kelet-Európában.

Számos szépirodalmi munkájában foglalkozott történelmi témákkal. Miért?

Az ember nyilván olyasmiről igyekszik írni, amiről valamilyen személyes tudása is van. Ez a régi történelmi témákra is igaz. Ha nem gondolom úgy, hogy olyasfajta világot, mint mondjuk Az Ikszeké, a saját bőrömön tapasztaltam, akkor nem merészelem megírni. Olyasmit, amit nem ismerek, amit személyesen nem tapasztaltam, nem írom meg, mert úgysem lennék rá képes. De így voltam a kétezer évvel ezelőtti Rómával is: valamiért úgy gondoltam, hogy hasonlít a mostani világra, és ezért mertem egyáltalán belevágni. Van azonban másik megközelítés is. Számomra a legjobb Jókai-regény a Rab Ráby, nem is olyan régen olvastam újra. Elképesztő, hogy abban a regényben mi van leírva. Olyan jogi csűr-csavarokat alkalmaznak a XVIII. század végén, és úgy gyilkolják benne az ártatlan embereket, ahogy a XX. században szokták. Jókai nagyon okos ember volt, tudta, hogy mit ír. A saját koráról ezt nem írta meg, a saját korát inkább idealizálta, de a Rab Rábyban szabadjára engedte a saját személyes tudását. Sajnos nem mondják meg az embereknek, hogy ezt a Jókai-regényt feltétlenül olvassák el. A mentalitások elég huzamos ideig fennmaradnak egy országban, és nem árt, ha megtanuljuk, hogy hol és miben élünk. Igenis meg kellene tanítani azokat a magyarságról szóló alapvető műveket, amelyeknek, hogy úgy mondjam, gyakorlati hasznát vesszük: ha a saját életünkben találkozunk egy rémes szituációval, akkor az irodalmi emlékeinkből bevillan, hogy mások is voltak már hasonló helyzetben, és úgy már nem vagyunk egészen társtalanok és tanácstalanok.

A könyvei többnyire nagy példányszámban fogynak, a színműveit leggyakrabban teltházzal játsszák. Mit jelent önnek az irodalmi siker?
Gyenge művek lehetnek nagyon sikeresek, és nagyon jó művek lehetnek huzamos ideig sikertelenek. A siker a minőségről nem sokat mond. Amikor egyetemistaként végigolvastam a Nyugat című folyóirat számait, feltűnt, hogy egy Földi Mihály nevű közepes prózaíró több publikációval szerepelt, mint Móricz Zsigmond. Most akkor Móricz sikeres volt vagy nem? Helytelen a kérdés, mert óriási író. Ami engem illet, én annak szoktam örülni – ritkán volt ilyen élményem egyébként –, ha sikerült olyasmit megírnom, amire voltaképpen nem voltam képes."


Szerző: Burden
Forrás: Könyvesblog