2011. október 19., szerda

Strangers in the city - Szabó-Lencz Péter kiállítása



ART MOMENTS 2011 ŐSZ. Vizuális játék, festészet és digitális képalkotás – mindez szürreális alkotásokban ölt testet Szabó-Lencz Péter műveiben. Ismerősnek, de mégis idegennek tűnő városképeit a májusi bécsi és müncheni kiállítások után október 20-tól Budapesten, az Innoshop-ban lehet megtekinteni.


Az ízig-vérig urbánus képzőművész számára ihletet adó közeg a nyüzsgő, különböző stílusokkal és hangulatokkal zsúfolt város. „Sokszor sétálok hosszasan és figyelem a körülöttem zajló dolgokat, közben épületeket, tárgyakat, falakat fotózok és vizuálisan játszom az elemek átrendezésével; képzeletben újra alkotom őket” – vallja Szabó-Lencz Péter, aki ezekből az élményekből és az ezek nyomán született ötletekből táplálkozva festi vászonra a benne átalakuló látványt, vagy alkotja meg digitálisan egy alapjaiban létező, ám valójában sosem volt világot.

A „Budapest Avantgarde” című blog szerkesztőjeként is ismert Szabó-Lencz Péter kiállítását a haza! i graffiti kultúra egyik legismertebb arca, BreakOne nyitja meg 2011. október 20-án este hat órakor, az eseményhez illő zenét pedig Audiolife keveri.

A lakberendezési és dizájn termékeket forgalmazó, belvárosi Innoshop a kortárs művészet elkötelezettjeként és támogatójaként biztosít helyet a nagyvárost nem csupán lakhelynek, hanem egyúttal inspiráló közegnek is tekintő alkotók, így Szabó-Lencz Péter műveinek is.


Forrás: INNOSHOP

2011. október 17., hétfő

Ami lehúz és ami felemel - Gerber Pál kiállítása


„Becsvágy a halála a gondolkodásnak” –mondja Wittgenstein. Gerber Pál kisméretű falapokra festett traktátusai egyikével kapcsolatban megjegyzi: „rózsaszín nyakkendőt sem viselnék” a képen egy lezárt bőröndöt látunk, amelyből kikandikál egy rózsaszín nyakkendő, a mű címe: Becsvágy. Ez a summás kijelentés jól jellemzi a művész legújabb - a Ludwig Múzeumban megrendezet tavalyi életmű kiállítását követő - egyéni tárlatának anyagát, ahol a rá jellemző módon objektek, festmények, fotóidézetek és szövegművek bevonásával rendet rak a művészet körül. Azaz továbbgondolja és aktualizálja azt a magyar neoavantgárdra is jellemző művészeti alapgondolatot, koncepciót, miszerint: „megmutatható-e a kimondhatatlan?”. Gerber mindezt felszabadultan, a lét elviselhető könnyűségévelteszi, fenyőfából készült sematizált seprűvel söpör a művészet jelszerű oltára körül. A mégoly komoly kérdésekre is megfogalmazott játékos, ironikus válaszaival értekezik a művészet jelenkori helyzete fölött. Kiállításán nagy figyelmet szentel a falakon megjelenő, értelmezést segítő verbális jelzések, címek vizuális nyelvvé formálására, mondhatni mérlegre helyezi a szó és a kép súlyát. Bevallása szerint a művészet sajátja, hogy olykor lehúz, máskor katartikus magasságba felemel.

Gerber Pál munkássága a nyolcvanas évek elején indult, de a hetvenes évek Magyarországában, valamint a késő-posztmodern európai kultúrában gyökerezik. Az alapvetően vidám, elégedett művész humorral és iróniával átitatott sajátos művészeti nyelvet hozott létre. Kiállításait egy egységes gondolati és képi installációként kezeli, gyakran használja a táblakép síkját verbális közlésre. Ezen „szövegművek” aforizmaként meghatározzák befogadásuk útját. Ezek mellett szerepelteti hagyományos technikával készült figurális festményeit, rajzait. Oldott, de rendkívül biztos kezű, lecsupaszított, tárgyiasult megjelenésükkel - legyenek akár színnel festettek, de monokrómok vagy fekete-fehérek - mindig valamely fogalmi közlés eszközei. Gerber Pál művészete „morális”, még ha ezen kifejezés oly képtelenül is hangzik. A különböző művészeti médiumok bevonásával dolgozó alkotót az ember és a művész hétköznapi létezésének „útja” foglalkoztatja. A nyolcvanas évek színes újfestészetét is a saját nyelvére formálta és egy monokróm asszociatív, szimbolikus, a formákra és jelentésükre koncentráló önálló festészetet hozott létre. Festészete olykor szakrális, de nem keresztény. Buddhista és hindu kultúrával megtermékenyített, de nem kötelezi el magát egyik keleti vallás mellett sem. Politikai, de nem politikus. Gerber Pál egyszerűen csak a vizuális művészet eszközeivel bölcsen moralizál.


Megnyitó: 2011. október 19. 18 óra
A kiállítást megnyitja: Petrányi Zsolt
A kiállítás bezárása: 2011. november 26.
Helyszín: 1054 Budapest, V. Széchenyi u. 3.
 

Forrás: Viltin Galéria


A Vakondok c. szubkulturális dokumentumfilm második részének bemutatója





Az új rész Az Algoritmusok Művészete címmel kerül vetítésre, amelyben az alkotók a Demoscene digitális művészeti szubkultúra mélyére ássák le magukat, egy olyan közösséget bemutatva, amely lassan 30 éve létezik világszinten elismert magyar alkotókkal, mégsem tud róluk szinte senki. 

A történet akkor kezdődött, amikor a számítástechnika terjedésével a már jól megszokott művészeti platformok mellé újabbak nőttek, amelyek részben a régi ágazatokat digitalizálták, részben pedig teljesen új művészeti formákat hoztak létre. Régen a kép-, és hangalapú művészetek a szellemi alkotóképesség mellett általában fizikális, főleg kézi ügyességet is megköveteltek. Mára a számítógépes programozás és a matematika lehetővé tette, hogy pusztán szellemi alkotófolyamat útján, a fizikális képességeket kizárva hozhassunk létre egészen újfajta művészeti alkotásokat. 

A számítástechnika korunk leggyorsabban fejlődő ága, amely egyre újabb lehetőségeket teremt a művészet terén is. A Vakondok most egy olyan közösséget mutat be, ahol a legmodernebb technika mellett néha kifejezetten a számítástechnika hőskorából 
származó megoldásokból próbálják meg kihozni a legjobbat.


Az est folyamán a svéd nordloef lép föl, aki a szűk korlátokkal rendelkező Nintendo Game Boy játékkonzolból próbál meg annyi hangot kipréselni, amennyit csak lehet. Talán punk rock zenekari háttérének és az elektronikus zenék iránti szeretetének köszönhető, hogy az így születő, igencsak pörgős zenéi hihetetlen gazdag dallamvilággal rendelkeznek. Turnézott már az Egyesült Államokban, Angliában, Németországban, Belgiumban, Írországban, Dániában és Svédországban. Lépett már fel erdei techno partiktól kezdve, farmok mélyére rejtett klubokon át, a legkülönfélébb helyeken.


nordloef fellépései leginkább egy egyszemélyes punk-show és egy izzasztó DJ szett keverékeként jellemezhetőek. De lemezjátszók helyett előtte csak két Game Boy található. Ezeken variálja élőben az épp halható zenéket, amiket külső effektgenerátorok csavargatásával tesz még változatosabbá. 

Helyszín: Dürer Kert
Időpont: november 17., csütörtök


Forrás: Vakondok portál

BOOK – S(H)ELF - Irodalmi önismereti csoport a Nyitott Műhelyben



BOOK – S(H)ELF - Én az irodalomban, az irodalom bennem - irodalmi önismereti csoport indul  kéthetente - megfelelő számú jelentkező esetén a kisteremben -, hétköznap esténként 18 és 22 óra között a Nyitott Műhelyben. A pszichológusok által vezetett csoport minden alkalommal más-más témát jár körül az irodalom és önmagunk tükrében. Olyan témákat érintenek, mint például az intimitás, a veszteség és elengedés, az alkotás, a küzdelem, apa, anya, utód stb. Azokat az olvasni szerető résztvevőket invitálják, akik szívesen megosztják az őket megérintő olvasmányélményeiket másokkal és nyitottak arra, hogy ezen keresztül magukat is megmutatva mélyebb önismeretre tegyenek szert.



Jelentkezés és további információ:

Gotthardt Zsóka
bigfive@t-online.hu
30/900 4648
30/748 6736

Helyszín: XII. ker. Ráth György utca 4.

Forrás: Nyitott Műhely

2011. október 13., csütörtök

Belém az ujját - Csobánka Zsuzsa könyvbemutatója



A József Attila Kör Irodalmi Egyesület a Hadik Kávéházban mutatja be a JAK-füzetek sorozat legújabb könyvét, Csobánka Zsuzsa Belém az ujját című regényét. A kötet bemutatóján Csobánka Zsuzsával Winkler Nóra és Szegő János beszélget. Az est vendége a Solitude-csereprogram keretein belül hazánkban tartózkodó libanoni írónő, Lina Mounzer lesz, akit a Solitude-program koordinátora, Pilári Darinka fog kérdezni. Az esten Vázsonyi János fog muzsikálni.

Csobánka Zsuzsa a legfiatalabb írógeneráció kiemelkedő alakja. Versei, prózai szövegei, kritikái a legjelentősebb irodalmi lapokban olvashatók, Bog című verseskötete is számos dicsérő kritikát kapott a szakmai közönségtől. 2011-ben a Litera különdíját vehette át szövegéért, a napokban egyszerre jelent meg Hideg bűnök című verseskötete (Kalligram Kiadó) és Belém az ujját című első önálló prózakötete, a JAK-füzetek sorozatában.

A Belém az ujját nem szabályos családregény, inkább töredékes, sokszereplős életmese. Életről, halálról, betegségről, születésről, szerelemről és gyűlöletről. Sodró, lüktető, élettel teli szöveg, olyan olvasmány, amelyre érdemes odafigyelni.

Lina Monzer 1978-ban született Bejrútban. Prózaíró, újságíró, esszéista. 2005-ben elnyerte a Said Alapítvány rangos ösztöndíját, aminek révén Londonban kreatív írást tanult. 2006-ban visszatért Libanonba, ahol azóta is a Bejrúti Egyetemen kreatív írást tanít. Jelenleg az első regényén dolgozik.

Helyszín: Hadik Kávéház1111 Budapest, Bartók Béla út 36.
Időpont: 2011. október 17., 19 óra



2011. október 12., szerda

Gábor Áron és G. Heller Zsuzsa kiállítása





Nem várt történések- Gábor Áron kiállítása

„A folyamatos szemlélődés és meditáció eredményeképpen a táj és a természet állandó változásait próbálom képi egységgé formálni, ami a természet erejét, dinamikáját, fizikai változásait tükrözi.
A szinte átlátszó, légies háttér előtti minimális történések teremtik meg a képi esemény dramaturgiáját.
Nem tájképek ezek, hanem a légtér modulációi.” Gábor Áron



Fakturális élvezetek - G. Heller Zsuzsa kiállítása

„A Fakturális élvezetek I-II-III című installációs sorozatomban a korábbi, elsősorban forma, szín ès faktúra megfogalmazás statikus közelítése után optikai és technikai eszközök segítségével a mozgás folyamatos dinamikus változását helyeztem a figyelem középpontjába. „ G. Heller Zsuzsa

Az első műben a víz, a másodikban a tűz, a harmadikban a levegő a téma. Mindhárom installáció egyforma tükörfényes krómacél környezetben elhelyezett porcelánformákra (gúla, gömb és kúp) vetített videók együttese, ez utóbbiak témája a víz, tűz, levegő, illetve a füst. A fény kiemelt szerepet kap mindhárom munkában. A vetítés és tükröződés révén egyfajta folyamatos változás a legfontosabb alkotóelem. Az installáció videofilmjét Gábor Márton Dániel videómüvész készítette.

Mindkét kiállításra vonatkozó információk:
Helyszín: Faur Zsófi Galéria, 1114 Budapest, Bartók Béla út 25
Időpont: 2011. október 12., 18 óra

A kiállításokat megnyitja Szkárosi Endre költő
Megtekinthetők: 2011. november 8-ig

Nyitva tartás: H-P 12-18, Szo 10-13


2011. október 1., szombat

Irodalmi teadélután a Boulevard&Brezsnyev Galériában


7 darab jelenleg is élő emberi lény, (az egyik lány), azokat a  jelenségeket amelyek itt rajtunk keresztül, vagy bennük átszűrődtek, leszűrődtek, lecsapódtak, kicsapódtak, vagy becsapódtak, évek óta megrögzötten papírra vetik, s itt ott mozifalakon, lámpapóznákon, wc-kben, kötetekben, galériákban köz-re bocsájtják. Mivel az emberek felépítése igen nagy hasonlóságot mutat, ebből fakadóan az átsuhanó jelenségek keltette belső események is hasonlóak, mondhatni közösek. Ezeket a közös élményeket különböző szemszögből megörökítve (rímekbe szedve, vagy anélkül), találhatja meg az érdeklődő sorstársunk, a galéria területén elhelyezett akváriumokban, s halászhat kedvére, egy tea és egy pogi társaságában.

Teáztatók: Csontoy Bernadett, Maróti Szabolcs, Nagy Zopán, Pécsi Bertalan, Peer Krisztián, Varga Bálint és Szűcs Torda Balázs.

Időpont: 2011.10.02. vasárnap 17 óra
Helyszín: Budapest 1074 Király utca 39.




2011. szeptember 28., szerda

Why Not – Miért Ne Magyarul? - koncert a Jazzy Pub-ban


A Why Not zenekar pontosan két éve létezik és pontosan azóta hívta fel magára a figyelmet a mindig újdonság erejével ható átdolgozásaival. Olyanokkal, mint például Lady Gaga Pokerface, amely a Jazzy Rádió hallgatónak tetszését is elnyerte!

Why Not – Miért Ne, vagyis ismert dalok négy nagyszerű zenész szemüvegén keresztül, amely néhol kellően rózsaszín néhol pedig olyan dalokra fókuszál, amelyeket alig vagy még soha nem játszottak el az eredetitől eltérően.
Vagyis a Why Not nem csak kreatív és újszerű, hanem meghökkentő választásaival egyedi színfolja a budapesti és egyre gyakrabban a a vidéki koncert életnek is.

Szeptember 30-án pedig egy teljesen új oldalukról mutatkoznak meg. Végig túrva ugyanis az összes retrovideót, elnevetgélve jó pár zenekari próbát kiválasztották az elmúlt idők számukra meghatározó magyar slágereit és neki álltak, hogy abból valami igazán Why Not ízűt gyúrjanak. Az eredmény a Jazzy Pubban lesz hallható, ahol a közösnég nem csak egyszerű átdolgozásokat hallhat, hanem igazi tranformációkat, amelybe a zenekar kreativitásán túl számtalan új fajta technikai megoldás és közönséget megmozgató friss elem lesz majd látható és hallható!

Why Not – Miért Ne magyarul! Négy mindenre elszánt zenész szemszögéből, úgy ahogy eddig még elképzelni sem tudtad!

Helyszín: Jazzy Pub
Időpont: szeptember 30., 21 óra


2011. szeptember 27., kedd

Szemző Zsófia: Valami hiányzik című kiállítása a Liget Galériában


"Mi hiányzik neked? – kérdezi Szemző Zsófia barátait, ismerőseit, majd a pillanatnyi kívánságok, hétköznapi vágyak és életre szóló álmok lajstromát elkészíti. Leválasztja a válaszokról az élettörténeteket, a kulturális és szociális tényezőket, hogy puszta tényként összehasonlíthatóvá, mérhetővé tegye a kapott adatokat, és egy fiktív periódusos rendszerbe helyezze azokat. Mengyelejev táblázata a pozitivista tudomány és hit megtestesülése, melyet az is bizonyít, hogy alkotója a számára még nem ismert elemek helyét is pontosan kijelölte a meglévő ismeretek analizálásával. A „fajsúly” alapján elrendezett hiányok azonban oly mértékig relativizálódnak, hogy már csak a hiányérzet tényét rögzítik. Az emberi létet fenyegető hiányokat Abraham Maslow próbálta meg objektív, egymásra épülő stuktúrába rendezni. Az általa szükségleteknek nevezett fiziológiai, pszichés, szociális feltételek és az önmegvalósítás szintjei, azonban a kiállítótérben nyitott, bárki számára átrendezhető ábrává alakulnak, így az egyéni preferenciák lépnek a biológiai meghatározottságok helyébe."





Helyszín: Liget Galéria, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 5.
Megnyitó: szeptember 29-én, 18 órától
A kiállítás megtekinthető október 27-ig


Forrás: Liget Galéria


Fótóművészeti Szabadegyetem a Mai Manó Házban



Mérhető, látható, hogy az elmúlt évek során rohamosan növekszik az érdeklődés korunk művészeti jelenségeinek megértése, megismerése iránt. A fotóművészet is egyre inkább elfoglalja méltó helyét és rangját, hiszen alapvetően változtatta meg vizuális kultúránkat, új perspektívákat nyitott a művészi kifejezési formákban, valamint információs hatalommá lett a világról való tudás és az emlékezés területein. A fotó egyben a legtágabban művelt művészeti ág, gyakorlatilag mindenki űzheti, akinek van egy kis hobbi fényképezőgépe. Tehát mindenkinek van köze hozzá. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház a 2011-2012-es szezonban egy 10 előadásból álló fotóművészeti szabadegyetemet kínál a nagyközönségnek, mely sorozat rettentően fontos hiánypótló kínálatot nyújt azok részére, akik magas szintű tudás igényével érdeklődnek a fotó művészetének speciális kérdései iránt. A Szabadegyetem a fotóművészet technikai lehetőségeit is elemző előadással indul, majd, vetített remekművek sokasága mellett, a legfontosabb trendeket, jelenségeket mutatja be. Az előadássorozat maga a fotó intézményi hátterével, valamint a művész és sajtófotó piacának területeivel is megismerteti a hallgatóságot. Az utolsó előadás pedig, lezárás helyett, kinyit egy ablakot a fény művészetének alternatív útkereséseire, a fény koncepciójának más megjelenítési módjaira. A fotó különböző izgalmas kérdéseivel foglalkozó szakmák legkiválóbb képviselőit kértük fel a sorozat előadásainak megtartására. Névsoruk garancia arra, hogy a látogatók izgalmas szellemi és vizuális élményekben részesüljenek gazdag fotó illusztrációval kísért előadásainkon. 

1. előadás
2011. szeptember 27. kedd 18.30

Kincses Károly

művészeti főtanácsadó, Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház

Képekről vagy jót, vagy semmit!
Mi a fénykép? És mi nem az?

Meghatározó-e a fotótechnika a fényképezés történetében? Mit kezdhet egy fotómuzeológus olyan fényképekkel, amelyek ezüstlapra, viaszos vászonra, üvegre vagy bármely más hordozóra készültek, és mit azokkal, amelyeket fizikai valójukban sosem látott, csak mondjuk interneten át? Mit kezdhet az Önök birtokában lévő sokmilliárd családi fotóval? A fototechnika fejlődése befolyásolja-e a fotókban konzerválódott tudáselemek értékét és az érzéki borzongást a megállított idő misztikuma felett?


2. előadás
2011. október 25. kedd 18.30

Rényi András

az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője

Platón barlangjában – a fotó filozófiája

Az előadásban néhány közönséges és művészi példa elemzésén keresztül a fénykép bizonyos ontológiai sajátosságaira illetve a fotót érintő esztétikai diskurzusok néhány elemi összetevőjére szeretnék rámutatni. Tézisem lényege, hogy a fotó ereje nem abban áll, hogy cáfolhatatlan tárgyi információt közöl a valóságról, hanem hogy jelenlétet bizonyít. Barthes szerint a fotó ténymegállapító ereje nem a tárgyra, hanem az időre vonatkozik. Ezért képelméletileg termékenyebbnek tűnik, ha nem ikonikus (hasonlóságon alapuló) jelként, hanem az expozíció idejéhez kötődő indexként értjük meg.

 

3. előadás
2011. november 29. kedd 18.30

Beke László

az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója

A fotó és a képzőművészet kölcsönhatásának újabb megnyilvánulásai

A a fényképezés és festészet (félreértett) rivalizálása jelen van már a kezdeteknél is: a szigorú értelemben vett dokumentarizmus és a magát tudatosan "művészinek" tekintő fotográfia állnak szemben egymással. Majd az egész századon végigvonul az avantgárd irányzatok és fényképészeti megfelelőik együttműködése. Az 1960-as évektől fellépő konceptuális művészet és bizonyos mértékig a hiperrealizmus radikálisan új kontextusba helyezi a fotót és új fejlődés indul meg. Az előadás főleg a még ennél is újabb jelenségekkel foglalkozik, amilyenek a "photobased art", az "inszenierte Fotografie" vagy az analóg/digitális fényképezés problematikája.

 

4. előadás
2011. december 13.kedd 18.30

Szilágyi Sándor
fotóművészeti író, független kurátor

Az egyetemes fotóművészet nagy stílusirányzatai
 
Az előadás több szempontból rendhagyó módon tekinti át a fotográfia első évszázadának a történetét. Rendhagyó abban, hogy élesen megkülönbözteti a fotográfia képzőművészeti igényű használatát az egyéb fotóhasználatoktól (emlékkép, alkalmazott fotó, az amatőr mozgalom „művészi” fotói). Rendhagyó az is, hogy a piktorializmus első, nagy korszakát (1886–1910) nem eltévelyedésként, hanem éppenséggel az autonóm fotóművészet megteremtéseként mutatja be. Továbbá a piktorializmust fölváltó két nagy stílusirányzat: a Tiszta fotográfia, illetve az európai személyes-lírai fotográfia közös gyökereit hangsúlyozza. Végül rendhagyó az is, ahogyan az előadó mindezek fényében a magyar fotográfia két háború közötti teljesítményét is értékeli.

 

5. előadás
2012. január 31. kedd 18.30

Csizek Gabriella

kurátor, Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház

Helyzetjelentés - Kortárs Magyar Fotográfia a Nagy Elődök Fényében

Az alapfogalmak tisztázása után, hogy - legalábbis ennek az előadásnak a keretében - mit is tekinthetünk kortársnak, magyarnak és fotográfiának, egy a szcénát bemutató leírás alapján kerülnek elhelyezésre azok a művek, amelyek bár eltérő megközelítésből születtek, de a kortárs művészet körébe tartoznak. Feltérképezzük azt is, hogy milyen alkotói attitűdök, tendenciák figyelhetőek meg a hagyomány és a kreativitás találkozási pontjaiban itt és most.

 

6. előadás
2012. február 28. kedd 18.30

E. Csorba Csilla

a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója

Rejtett női alakok – magyar nőfényképészek a 19.század végétől napjainkig

A fényképezést sokan női műfajnak vélik, amely a 20. század első felében a társadalmi egyenlőtlenség miatt nem érhette el igazán kiteljesedését. Az a kérdés foglalkoztat, vajon milyen elszántság kellett a 20. század elején ezt a pályát választani, s mennyit változott egy század alatt a világ, amely ma természetesnek könyveli el a nagy életművet maguk mögött tudó fotósnőket., s a nemek szerinti megosztás már anakronizmusnak tűnik. Az előadás során a 19. század végétől a mába érően tekintünk be egy-egy kalandos részben elfeledett magyar női életútba, megrekedt pályába, sikeres, elismeréshez vezető művészlétbe.

 

7. előadás
2012. március 27. kedd 18.30

Pfisztner Gábor

szakújságíró

Dokumentumfotó – a fotó mint dokumentum

Az előadás középpontjában a fénykép mint hiteles dokumentum kérdésköre áll. Ennek kapcsán megvizsgáljuk, hogy miből nyeri a fénykép azt az autoritást, ami erre alkalmassá tette, és ez miként eredményezte az úgy nevezett dokumentáló "műfajok" (tudományos fénykép, sajtófotó, bűnügyi archívum, igazolványkép) megjelenését és biztosította működésüket. Végül számba vesszük, hogy a fényképezés története során mikor miként viszonyultak ehhez a kérdéshez.
 
8. előadás
2012. április 24. kedd 18.30

Horányi Attila

MOME, Elméleti Intézet

A fotó intézményrendszeréről

Az előadás be kívánja mutatni a jelenkori magyar fotográfia meghatározó intézményeit a kiállítóterektől, a gyűjteményeken át a nyomtatott és elektronikus sajtótermékeken valamint magazinokon keresztül a képzési helyekig és szervezetekig, illetve a fentieket fenntartó vagy szponzoráló pénzosztóhelyekig. Célunk azt megmutatni, hogy mind az intézményeknek, mind pedig a társadalomnak (alkotóknak, művészetközvetítéssel foglalkozóknak és a közönségnek) érdekében áll, hogy az intézmények összehangoltan működjenek: másként kifejezve, ne csak fotográfiai intézményekről, de intézményrendszerről is beszélhessünk.

 

9. előadás
2012. május 29. kedd 18.30

Einspach Gábor

az Art Magazin kiadója

A fotó értéke és ára – minőségek, eladási technikák, galériák, vásárok, aukciók, ügynökségek, internet

A 2008 szeptemberében kezdődő gazdasági válságig, az addig soha nem látott mértékben szárnyaló nemzetközi műkereskedelmek egyik legdinamikusabb új szegmense volt a fotópiac. A fotó egyenrangú műfajjá vált a képzőművészet legnagyobb presztízsű területeivel, a legdrágább fotók pedig a millió dolláros árkategóriába kerültek. Ahogy átalakult a nemzetközi műtárgypiac 2009-től kezdve, úgy változott ez a terület is. Az előadás ezt a folyamatot mutatja be, betekintést engedve a vásárok, aukciók és az internetes piac világába is.

 

10. előadás
2012. június 19. kedd 18.30

Maurer Dóra

Kossuth–díjas művész, Magyar Képzőművészeti Egyetem, professor emerita

Kiterjesztett fotográfia

Az előadás címe és témája egy 1980-ban, Bécsben megrendezett nemzetközi fotókiállításhoz kapcsolódik. A kiállítás rendezői, Peter Weibel és Anna Auer az átláthatatlanul gazdag anyagban a megrendezett érzékelés, a piktorializmus, a formák, felületek és struktúrák, a fotóformák, a szubjektív fotó, a tükröződés, a perspektíva, a modell és mérték, a mozgás, a színes fotó, és a kamera nélküli fény képek kategóriákkal és ezeknek elméleti körvonalazásával igyekeztek rendet vágni. Az előadás miközben újrafogalmazza és kibővíteni igyekszik e kategóriákat, kísérletet tesz a mai „fotó mint művészet - művészet mint fotó” eredményeinek integrálására.
 
Helyszín: Mai Manó Ház
 
 

2011. szeptember 22., csütörtök

A Jelenkor folyóirat a Nyitott Műhelyben


Litera nyílt szerkesztőségi estjének keretében az "Egy világnézeti klub" vendége Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője, aki nemrég nyílt levelet tett közzé, amelyben beszámolt a folyóirat súlyos helyzetéről, és arra kérte olvasóit, támogassák előfizetéssel a lapot. A Litera nyílt szerkesztőségi estjét a folyóirat megmentésére a Jelenkornak ajánlotta fel.

A Jelenkorról, a folyóirat - és általában a vidéki folyóiratok - helyzetéről szóló beszélgetés résztvevői: Aczél Géza, Ágoston Zoltán, Bertók László, Budai Katalin és György Péter.
A beszélgetést vezeti: Keresztury Tibor.
Az esten jelen lesznek a több mint 50 éves periodikum fontos szerzői, akik egy-egy Jelenkor-mondattal készülnek.


Helyszín: Nyitott Műhely, Budapest XII. kerület Ráth György utca 4.
Időpont: szeptember 20., kedd 19 óra
A belépés díjtalan.

Forrás: Nyitott Műhely
A fotón Ágoston Zoltán látható.

2011. szeptember 21., szerda

Szakmai performansz Jancsó Miklós születésnapjára


OPÁL SZÍNHÁZ - 90. SZÁMÚ HADPARANCS A MŰVÉSZETEK SEREGÉHEZ
Szakmai performansz Jancsó Miklós születésnapjára

Rendezte > Triceps
Szöveg > Bada Dada, Falcsik Mari, Kettős Tamás, Vlagyimir Majakovszkij, Paizs Miklós, Triceps
Ének/hang > Falcsik Mari, Kettős Tamás, Paizs Miklós, Triceps
Zene > Dóra Attila (szaxofon), Virág Tibcsi (konga)
Test > yeanet_poett
Ajándék átadása aznapi Népszabadságba csomagolva > Ladik Kati

A belépés ingyenes.
 

További programok:

19:40
SUTTOGÓ DELEK
Áldozó Krisztián Aldo, Dávid András, Bartha Márk Defa (performansz)
Petrás Hanna (ének)

20:30
Jancsó Miklós: Fényes szelek (filmvetítés)78 perc, 1968.
Diák- és nyugdíjas jegy: 650 Ft



Helyszín: Odeon Lloyd Mozi; Budapest XI. > Hollán Ernő u. 7.
Időpont: szeptember 22. (csütörtök), 19 óra

Az eseménymeghívó mellett Fákó Árpád Marhaszív c. (2007.) munkája látható.

2011. szeptember 20., kedd

Seba Kurtis – Bevándorló akták c. kiállítása a Lumen Galériában


Seba Kurtis (1974) Buenos Airesben született és nevelkedett. Családjával Argentínát a 2001-es gazdasági válság alatt hagyta el. Öt évet illegális bevándorlóként dolgozott Spanyolországban, mielőtt fényképezni kezdett. Manchesterben él és dolgozik. A POC – Piece of Cake nemzetközi fotóművészeti hálózat tagja. Munkáit kiállították a Noorderlicht Fotofestivalon Groningenben, és a New York Photo Festivalon 2009-ben. Önálló kiállítása volt a londoni Host Galleryben és a manchester Kiosk Galleryben. Publikált a Foam International Photography Magazine-ban és máshol.

Bevándorló akták

Seba Kurtis missziója, hogy emlékművet emeljen az anonim, illegális ember dicsőségének. Munkái ismételten hívják fel a figyelmünket egy periférikus embertömegre, akik zord szociális és geopolitikai körülményeknek köszönhetően vesztik el a jogaikat és alapvető emberi méltóságokat. Rendkívüli empátiával kutatja a reménytelenség állapotát.

A „Bevándorló akták” több összefüggő fotósorozat, amelyen Seba évekig dolgozott. Ezek a sorozatok az illegális bevándorlás és az embercsempészet személyes élményeinek lenyomatai.  A projekt elszigetelt és személyes narratívákon keresztül (Mexikóiak az USA-ban, egyiptomiak Olaszországban, afrikaiak a Kanári-szigeteken) globális jelenséget térképez fel.

www.sebakurtis.com
www.pocproject.com

Helyszín: Lumen Galéria, 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2.

Megnyitó időpontja: szeptember 22, 20 óra
Nyitvatartás: H-P: 8.30-19h, Sz: 10-17h, V: zárva

Forrás: Lumen Galéria

Az irodalom szexi



Az Irodalmi Sátor Egyesület szervezésében - a VOLT Fesztivál utórendezvényeként - kerekasztal beszélgetés, felolvasás és buli a Szabad az Á-ban.

Téma: Szex a kortárs irodalomban



Vendégek: Áfra János, Simon Márton, Berka Attila és Székelyhidi Zsolt

Moderátor: Somogyi Aranka és Palágyi Ildikó Brigitta

Helyszín: Szabad az Á
Időpont: szeptember 20., 18 óra

Létrejött az 5K Központ



Létrejött az 5K Központ, hogy új oktatási modellt honosítson meg a jelenkori magyar oktatási kultúrában, és alternatívát kínáljon a szabadidő hasznos eltöltésére, továbbá közelebb hozza a kortárs kultúrát a közönséghez. Az alapvetően a modern nyugati pedagógiai mintára létrejött iskola filozófiája, hogy a kreativitás örömforrás lehet, és a kultúra boldogság.

A főként irodalmi profilú oktatási központ alapítói, Menyhért Anna, Lóránd Zsófia és Balogh Endre hisznek benne, hogy felnőttek, kicsi gyerekek és diákok maguk is eljuthatnak a számukra leginkább megfelelő kreatív kifejezésmódokig – ám könnyebben elsajátíthatják őket, ha hozzáértő tanárok segítik őket ebben a folyamatban, és mások példáit is megismerhetik.

Az alapítók, akik több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a kreatív írás, a kommunikáció és a művészettudományok terén, olyan tapasztalt, neves és közismert tanárokat és előadókat kértek föl, mint Berg Judit, Csaplár Vilmos, Háy János, Marék Veronika, Nádas Péter, Karafiáth Orsolya, Szilágyi István, Takács Zsuzsa vagy Tóth Krisztina.

A tervezett kurzusok között szerepel a kétéves akkreditált íróiskola felnőtteknek, valamint egy, illetve két féléves órák: kreatív újságírás, médiaiskola gyerekeknek, kreatív meseórák kicsiknek, szerelmi költészet kurzus nemtől, kortól függetlenül, az opera titkait firtató, kortárs képzőművészeti és angol nyelvű kreatív írás kurzus. Az 5K Központ együttműködő partnere a szabadegyetemi oktatás terén komoly hagyományokkal bíró Kossuth Klub, melynek Múzeum utcai épületében kezdődik október elején az oktatás. 

További információk a kurzusokról, az iskola oktatóiról, és a jelentkezés feltételeiről, online jelentkezési lapok: 5K Központ


Az 5K Központ tanárai

Balogh Endre, Bánki Éva, Bednanics Gábor, Bényei Tamás, Berg Judit, Bóka Gábor, Dr. Budai Katalin, Csaplár Vilmos, Cserna-Szabó András, Csobánka Zsuzsa, Gócza Anita, Grecsó Krisztián, Háy János, Józan Ildikó, Karafiáth Orsolya, Kiss Noémi, Lóránd Zsófia, M. Nagy Miklós, Marék Veronika, Menyhért Anna, Molnár Gábor Tamás, Nádas Péter, Pál Dániel Levente, Péczely Dóra, Rácz Zsuzsa, Reményi József Tamás, Sándor Csilla, Süvecz Emese, Szilágyi István, Dr. Szinger András, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Urfi Péter, Vaderna Gábor

--

2011. július 18., hétfő

Szőke Imre: Nem fiú című novellája

                                                  
  Nem fiú

      Este tizenegykor még vettem egy kávét a Népszínház utca elején a közértben. Nem tudom, minek, már vagy hat kávét ittam aznap, s nem terveztem menni sehová, csak haza. Mánia. Szokás. Még valami, amit élvezek elalvás előtt. Amúgy meg ki tudja, valóban élveztem-e, félrehúzódva a villamosmegállóból, kerülve a várakozó, tántorgó emberek jellegzetes csoportját, amidőn puszta, monoton szenvedélyből megint rágyújtottam és kortyolgattam az olcsó, hirtelen lefőzött löttyöt, ropogtattam a fehér műanyagpoharat utána. Nem emlékszem pontosan. Az is lehet, hogy vakolatdarabok záporoztak körülöttem, vagy galambok szartak tejszínt a feketémbe, s én gyanútlanul kevertem, ittam a nemtelen italt; az is lehet, hogy én voltam, aki mentőt hívott egy sarokkal lejjebb a késeléshez. Annyi minden megtörténhet az éjszaka nyitva tartó közértek hatósugarában, a meg-megcsillanó, vagy büszkén világító kirakatüvegek bármin tudnak nevetni.
- Hé, fiú! - szólította meg a hátamat egy lány a villamoson. Lassan megértettem: nekem szól a kitüntető megszólítás, bár semmiképp sem számítottam rá. Előtte megállókon keresztül évődött a pasijával emelt hangon, látszólag ellenségesen.
- Nem akarok én má' veled lenni, te! - vágta oda a férfinak, az meg csak motyogott valamit vissza.
- És azért nem akarok veled lenni, mert te nem akarsz velem lenni! Igaz? Igaz-e?
A barátnője néha csitítgatta, néha kontrázott neki, számomra átláthatatlan szisztéma szerint.
- Hallod-e? Hé, fiú!
Tényleg nekem szólt. 

      Szemben velem, a villamoskocsi jobb és bal oldalában két férfi ült. Egyikük fülhallgatóval a fején, fekete ingben, másikuk fehér, ujjatlan trikóban, hihetetlenül fád, ostoba arckifejezést öltve magára. A fülhallgatós, a fiatalabb egészen jóképű volt, sűrű fekete hajában szép ívű tincsek. Három-négy percenként hangosan, dühösen kifakadt, és rövid szónoklatot intézett az ablaküveg mögött sodródó sötétséghez.
- Ne szójjá' be! - jött a válasz a hátam mögül. - Mit szósz be?
Ezt nem hallotta, nem is reagált rá. Az idősebb, fehér trikós férfi viszont enyhén felhúzta bal szemöldökét. Úgy ült ott, keresztbe vetett lábbal a villamosülésen, szeme alatt növekvő táskákkal, egyszerre sugározva magából eleganciát és felsőségtudatot, valamint totális, tompa hülyeséget, mint egy szklerózis miatt elbocsájtott komornyik. S miközben a szemöldöke lassan visszaereszkedett a helyére, benyúlt a nadrágzsebébe, átlátszó, féldecis üvegcsét húzott elő, és a lehető legtermészetesebb módon magába döntötte a tartalmát. „Nem az agyam hiányzik, – üzenték a gesztusai – hanem Anglia”.
- Hallod-e? Hé, fiú!
Hátrafordultam, hadd derüljön ki, mit akar tőlem ez a lány! S ahogy hátrafordultam, belenéztem a szemébe, a legnagyobb meglepetésemre megijedt tőlem.
- Jaj, bocsánat, a haja alapján, így hátulról, azt hittem fiú!
Kitartóan néztem rá, mert még mindig nem tudtam, mit akar.
- Nem tudna adni véletlenül egy papírzsebkendőt?
- Sajnos nem. Nincsen nálam.
         Szíven szúrva, megtörten fordultam vissza a helyemre. „Hát nem vagyok fiú? Ennyire ijesztően, illemtudásra késztetően nem vagyok az? Ugyan, mi lehet rajtam, bassza meg, ami ennyire nem fiús? Mi a fene történt az arcommal, és mikor, amit észre se vettem? Bárcsak durván, ostobán tegezett volna tovább! A vállam enyhén, leleplezőn előre roskadt. Megállókat hagytunk el úgy, hogy képtelen voltam visszazökkenni a valóságba. Orczy tér, Hungária körút, kit érdekel? Nem vagyok fiú! Nem is leszek, többé soha!

      Mire a Halom utcához értünk, a lány kapott valakitől egy zsebkendőt, kifújta az orrát, beleült a pasija ölébe, és arról győzködte, csináljanak végre gyereket.
- Egyedül fogom nevelni, ha kell, hallod? Nem engedek magunkhoz senki mást, hallod, megvárom, amíg észhez térsz, és hazajössz a családodhoz!
      A férfi viszont, akivé hirtelen, akaratlanul váltam, leszállt a villamosról. Vetett még egy pillantást a csöndesen piáló komornyikra, és a magában tomboló, fülhallgatós srácra, aztán végiggyalogolt a Halom utcán. Otthon, szokás szerint nem kapcsolta fel a villanyt, megelégedett a tévé vibráló fényeivel, és elaludni képtelenül, össze-vissza dobbanó szívvel, ébren feküdt a kanapén hajnalig. Ezt az utolsó kávét – gondolta magában ezerszer is - nem kellett volna meginnia.

2011. május 20., péntek

A Göncölszekér együttes Minden perc itthagy című nagylemezének bemutató koncertje

"A névválasztás jól hangzó, hivatalos magyarázata az, hogy az égi jármű földet érve úgy verekszi át magát az akadályokon, ahogy vaddisznó dagaszt a sárban. A Göncölszekér definíció szerint profi együttes vagy amatőr zenekar; kitalált városi hagyomány; baráti konzílium, titkos kutyavacsorája, ellenséges szekértábor, jövedelmező egészségklub, önvizsgálati szépségszalon, csírájában elfojtott szektás eretnekmozgalom, bearanyozott rongyélet. Kivételes típus, tipikus kivétel. Radványi Balázst idézve: a zenekar tagjai a versmegzenésítés gerillái, utcai harcosai.
 
Az együttest annak idején hárman hívták életre, de már akkor is volt, aki legalább kettőt, ha nem hármat ért. Baló András Márton mandolinon, bendzsón, harmonikán és harangjátékon, Erdősi Péter gitáron játszik, Fekete Dániel pedig furulyákon, blockflötéken, koncertinán, sőt az egyik dalban, amelyik egy felkötött skót haramiáról (szabadságharcosról) szólt, még a dudát is megszólaltatta. Mivel ez egy vokális műfaj, adódik az éneklés is, külön és egyszerre, a többszólamú kompozíció törvényeinek szorításában.

A trióhoz utóbb csatlakozott Barthó Zoltán, majd vett egy akusztikus basszusgitárt - főképpen azért, mert a hangszeres tudásnak már a birtokában volt. Amikor aztán egy régi tag, Fekete Dániel honvágya elől külföldre menekült, a zenebohóci poszt megüresedett. Az együttesből ketten is hosszasan kísérleteztek azzal, hogy tehetségüket megcsillantsák a hegedű nevű hangszeren, éppen ezért nagy megkönnyebbülés vett erőt a zenekaron, amikor egy valódi hegedűjátékos lépett a színre Harkányi László személyében, aki azonban, mihelyt tudomást szerzett arról, hogy Fekete Angliában tartózkodik, tüstént utána eredt. Ő viszont, amint értesült, hogy Harkányi a nyomában van, visszaszökött Magyarországra. A rövid ideig tartó újabb trió felállás után az együttes jelenlegi tagjai tehát Baló András Márton, Barthó Zoltán, Erdősi Péter és Fekete Dániel.

Életünket kortárs költők verseinek megzenésítésére szenteljük, de azért a nagyon halott költők kora, a romantika (sőt rokokó!) és a kicsit halott 20. század is színesíti palettánkat. Sokfelé járunk zenélni, és gyakorta megfordulunk kedves helyünkön is, az Újlipótvárosi Klub-Galériában, ahol mindig kortárs (nos, ez is stimmel) képzőművészek művei díszítik a falakat, és szinte megszólalnak, mialatt játszunk."

Helyszín: Nyitott Műhely, Budapest, XII. Ráth György u. 4.
Időpont:  2011. június 1. szerda, 20 óra



2011. május 11., szerda

V. Budapest Transzfer Nemzetközi Irodalmi Fesztivál


Újraírt történetek

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum,
1053 Budapest Károlyi Mihály u. 16.
Időpont: 2011. május 11–14.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2011-ben ötödik alkalommal rendezi meg nemzetközi fesztiválját, mely ebben az évben az újrahasznosítást, az irodalomban az újraírást, illetve a különböző művészeti ágak közti átjárások kérdését igyekszik körüljárni.

A Budapest Transzfer Nemzetközi Irodalmi Fesztivál több éve hivatalos partnerként dolgozik együtt különböző kulturális intézetekkel. Ebben az évben fő együttműködő partnerünk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, illetve a külföldi kulturális intézetek közül a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet, a Szlovák Intézet, a Cervantes Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és Mexikói Nagykövetség.

Az újrahasznosítás már az ókorban is működött, az antik világ épületeinél sokszor ugyanazokat a köveket használták fel újra és újra. Ennek párhuzama az irodalmi alkotásokban is fellelhető az újraírás aktusában, amelyet a hagyománykövetés, ugyanakkor a hagyománytörés szándéka is vezethet. A fesztivál interdiszciplinárisan közelít a választott témához, helyet adva a különböző művészeti ágak megnyilvánulásainak. Az újrahasznosító művészet a felhasznált elemeket eredeti funkciójuktól megfosztva kezeli úgy, hogy ezzel a befogadók szemléletét is képes legyen befolyásolni. A hulladék feldolgozásának érdekes és sokszínű formája a művészek általi „recycling”, amikor a hasztalanná váló anyagok hasznos tárgyakban, vagy éppen művészeti alkotásokban öltenek újra formát.

Van új történet? Az eposz, a románc, a regény, a novella, de a tárca, a kávéházi beszélgetés vagy egy százhatvan karakteres rövid elektronikus üzenet is arról tanúskodnak, hogy csak a történetek írásának körülményei, az író ember szándéka, eszköze változott meg, a lényeg ugyanaz maradt. Beszélünk, gondolkodunk, olvasunk: mindennapjainkban is történeteket hozunk létre, újra meg újra hasznosítjuk őket. Az idei Budapest Transzfer erről a sokféleképpen elmondható, mégis alapjaiban azonos történetről szeretne beszélni, a témák és variációk egymáshoz való viszonyára is fókuszálni. Külföldi és magyar szerzők próbálják elmesélni közös történeteinket, egy-egy, az európai irodalomban ikonikussá vált szövegrészlet kapcsán írják meg saját elbeszéléseiket. E történetek a fesztiválon élőszóban is elhangzanak, s reményeink szerint egy határokat átívelő, sokszínű európai történetté rajzolódnak ki.

A fesztivál programjában nemcsak az újraírás, hanem az újrahasznosítás, a fenntartható fejlődés is központi témaként jelenik meg. Ahogyan a történetek száma véges, s az új történetek a régiek újraírásainak is tekinthetők, úgy van tele világunk újraírt tárgyakkal: a hétköznapokban használt újrahasznosított anyagoktól az újrahasznosításra épülő művészeti megnyilatkozásokig. A fenntartható fejlődést körüljáró kerekasztal-beszélgetések, az újrahasznosított anyagokból tervezett ruhák divatbemutatója, a hulladékanyagokból készített iparművészeti alkotások kiállítása teszi teljessé a fesztivál programját. Jól ismert zenei frázisokra írt, variációkra épülő dzsesszkoncertet is hallhat a közönség.  A tánc csodálatos varázserejével pedig „újraíródik” Jorge Hernández Campos, a mexikói irodalom egyik jelentős alakjának költészete.

A múzeum udvarán is színes programok várják az érdeklődőket. Lehetőség nyílik az érdeklődő közönség számára (egyénileg és csoportosan is, különböző korosztályok szerint), hogy maguk is tevékenyen részt vegyenek az újrahasznosított anyagokból készülő tárgyak előállításában a Medence Csoport, Laczkó Juli iparművész és Antal Csaba közreműködésével.
E programokkal a környezettudatos neveléshez is hozzá szeretne járulni múzeumunk. Hiszen a környezetvédelem célja az ökológiai rendszerek működőképességének fenntartása, a környezeti értékek megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata, amely a jelen és jövő nemzedékek életfeltételeinek is záloga. Ennek pedig előfeltétele a környezet állapotában végbemenő változások, a környezeti hatások nyomon követése, értékelése és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása, akár a művészetek nyelvén.

A fesztivál résztvevőiről (a szövegre kattintva olvasható)

A fesztivál programja

Május 11. szerda
17.00–18.30
Fesztiválmegnyitó és kerekasztal-beszélgetés a fenntartható fejlődésről, a művészet integrációs szerepéről, az újrahasznosításról mint művészeti témáról és eljárásról
Résztvevők:
Antal Csaba, a Pillekő Projekt vezetője; Bodóczky Antal, a MOME Média Intézet Vizuális Stúdiumok Műtermének egyetemi adjunktusa; Harmati Hedvig, a MOME Design Intézetének tanszékvezető egyetemi docense; Laczkó Juli iparművész; Magyar Gergely, Medence Csoport; Szirtes János egyetemi tanár, a MOME Média Design Tanszék vezetője; Tillmann J. A. filozófus, esszéista, a MOME Elméleti Intézetének igazgatója
A beszélgetést vezeti: Wernitzer Julianna irodalomtörténész
A belépés ingyenes.

18.45–20.00
Újraírt történet 1.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóest
Résztvevők:
Dragomán György író
Kateřina Tučková író (Csehország)
Vladimír Balla író (Szlovákia)
A beszélgetést vezeti: Benyovszky Krisztián irodalomkritikus
Belépőjegy: 800 Ft

20.15–21.00
Újraírt történetek
Kiállítás a MOME Média Intézet hallgatóinak munkáiból
A bemutatott munkák, melyek a vizuális kommunikáció területén vizsgálják az újrafelhasználás lehetőségeit, a Média Design illetve a Tervezőgrafika Szak feladatai és a Vizuális Stúdiumok Műtermének keretei között készültek.
A kiállítást bevezeti: Fülöp József, a Média Intézet igazgatója
A kiállítást megnyitja: a MOMEZene Csoport
Művészeti vezető: Hajnóczy Csaba
A belépés ingyenes.

21.00
Újrahasznosított divat – Divatbemutató a MOME divattervező növendékeinek munkáiból
Vezető tanár: Sárváry Katalin
Koreográfus: Vadas Zsófia Tamara
A bemutatón közreműködnek a Budapest Kortárstánc Főiskola hallgatói: Csák Beatrix, Dézsi Kata, Drávucz Petra, Emődi Lilla, Hevér Zsófia, Huzella Júlia, Kelemen Krisztián, Lex Alexandra, Sinthavong Zsófia, Stézs Diána, Szűcs Dóra Ida, Torda Kata
A belépés ingyenes.

Május 12. csütörtök
18.00–19.30
Újraírt történet 2.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóest
Egressy Zoltán író
Ignaczy Karpowicz író (Lengyelország)
A beszélgetést vezeti: Horváth Csaba irodalomtörténész
Belépőjegy: 800 Ft

20.00–21.30
Újrahasznosított dallamok
Dzsesszkoncert – Quartessence
Cseh Balázs (dob), Dennert Árpád (tenorszaxofon), Gyárfás István (gitár), Orbán György (bőgő). Az esten közreműködik a világ legjobb vibrafonosai között számon tartott Tommy Vig.
Belépőjegy: 800 Ft

Május 13. péntek
10.00–18.00
Újrahasznosított iparművészeti termékek bemutatója és készítése
11.00 és 15.00 órától
Tárlatvezetések az Újraírt történetek című kiállításban

17.00–18.30
Fesztiválzáró kerekasztal-beszélgetés – Miből lesz a történet?
Résztvevők: Bereményi Géza író, Gintli Tibor irodalomtörténész, Pálfi György filmrendező, Pólya Tibor pszichológus, Török Csaba teológus
A beszélgetést vezeti: Horváth Csaba irodalomtörténész
A belépés ingyenes.

19.00–20.30
Újraírt történet 3.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóest
Bartis Attila író
Antonio Fian író (Ausztria)
A beszélgetést vezeti: Wernitzer Julianna irodalomtörténész
Belépőjegy: 800 Ft

21.00
Divatos irodalom – Retrotextus
Ruhákra írt szövegek bemutatója
Közreműködnek: Háy János, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Tóth Krisztina, Vörös István írók és az Új Színház Stúdió növendékei
Diszkó zárásig – könnyűipar, könnyűzene, könnyű irodalom
Belépőjegy: 800 Ft


Május 14. szombat
10.00–18.00
Újrahasznosított iparművészeti termékek bemutatója és készítése
11.00 és 15.00 órától
Tárlatvezetések az Újraírt történetek című kiállításban

19.00
Imago – Költői kollázs Jorge Hernández Camposról
Táncest
Zuleika Hernández és Daniela Hernández Faith közös alkotása
Az előadás középpontjában a kortárs mexikói irodalom kiemelkedő költője, Jorge Hernández Campos áll. A rituális táncszínház az alkotók édesapjának életműve előtt tiszteleg, s a költő világának bemutatása mellett a viharos, szeszélyes Mexikót, ezt az európai kultúrától oly távoli, mégsem idegen világot tárja installációs-táncképekben a nézők elé.
Koreográfia: Daniela Hernández Faith
Installáció: Zuleika Hernández
Előadják: Soma Mamagésa, Zuleika Hernández, Turi Sándor, Taródi Szilvia, Daniela Hernández Faith
Zene: Gérard π , Lőrincz György
Jelmez: Juhász Vince
Installáció kivitelező-díszlettervező: Daróczi Sándor
Produkciós vezető: Boronyák Vivien
Dramaturg: Hegedűs Sándor
Belépőjegy: 800 Ft

Május 13–14. péntek–szombat, 10 és 18 óra között
Iparművészeti termékek bemutatója és készítése újrahasznosított anyagokból a múzeum udvarán iskolás és óvodás csoportoknak, családoknak
A Medence Csoport, Laczkó Juli iparművész, Antal Csaba, a Pillekő Projekt vezetője részvételével táska és tolltartó készítése, pillekő festés újrahasznosított anyagokból

Forrás: PIM

 

2011. május 10., kedd

Nagy János Trió a Nyitott Műhelyben


Időpont: május 12., csütörtök, 19 30
Helyszín: Kamaraműhely,
1123 Budapest XII. kerület Ráth György utca 4.

Az új Nagy János Trió 2007 augusztusában alakult. Az trió zenéje hasonló az eddigiekhez, miután a számok többségét itt is Nagy János írja, de különbözik is attól, hisz mások a zenészek, mások a hangszerek. A szabadság, a felszabadultság, a zene öröme változatlan. Nagy János hangokból szőtt pompás kárpitot gyengéd líraisággal, filmszerű struktúrával, gyönyörű és váratlan harmóniákkal megtöltve. A teljes zenei anyag a jazz és a világzene szellemével van áthatva, megmozgatva. /Russell Ferrante/

Nagy János nemcsak jazz-zongoristaként, hanem zenekarvezetőként és zeneszerzőként egyaránt jelentős szerepet tölt be a hazai jazz életben. Szólóban és számos formációban is láthatta már a közönség, játszott többek között Al diMeola-val, Tony Lakatossal vagy Winston Clifforddal. Nagy János egyebek közt a Free Style Chamber Orchestra művészeti vezetője és a European Mantra billentyűse is. Az előbbi formáció egy 19 fős jazz-kombó és vonószenekar, fafúvósokkal kiegészítve, amely 2006-ban elnyerte a Budapesti Fringe fesztivál egyik fődíját, majd önálló koncertet adott a 2007-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon az Uránia Filmszínházban.

Szappanos György basszusgitáros pályája kezdetén Babos Gyula zenekarában játszott, majd többek közt a Tátrai Bandet majd a Boom – Boom együttest erősítette. Mohai Tamással és Hirlemann Bertalannal megalapították a legendás Háború együttest, tavaly eMeRton díjat kaptak. 2003-ban hozta létre saját jazz-rock zenekarát "Full Playback" néven. NagyJánossal közel tíz éve játszanak együtt különböző formációkban. A zongorista Hasbeszélő című kortárs báboperájában szintén ő basszusgitározott, ezzel is bizonyítva sokszínűségét és műfaji határokat nem ismerő tudását.
Banai Szilárd zenei pályáját szülővárosában, Cegléden kezdte csellistaként. Csak jóval később kezdett el dobolni, amelyhez erős ösztönzést adott édesanyja ütőtanári hivatása. Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzdob szakán diplomázott kitűnő eredménnyel. Már pályája elején lehetősége volt a hazai jazzélet legkiemelkedőbb alakjaival játszani. Többek között Pege Aladárral, Binder Károllyal, Birta Miklóssal, és a Stúdió 11-gyel.

Bővebben: Nagy János honlapja
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft

2011. április 28., csütörtök

Kijiji Africa - expo és fesztivál





Török nap a Fonóban


Immár harmadszor megrendezésre kerülő Török nap a hagyományoknak megfelelően idén is minden korosztálynak zenés, táncos, szín- és ízkavalkádos keleti hangulatot ígér.

Helyszín: Fonó Budai Zeneház, 
1116 Budapest, Sztregova u. 3.
Időpont: 2011. április 30.

Török zene, török néptánc,
Gyermekeknek keleti motívumú kézműves foglalkozások
Hennázás
Kerámia és egyéb török autentikus termékek kiállítása
Török konyha
Török nyelv, szintfelmérés, nyelvtanulási lehetőségek
Képes információk a török városokról
Kisfilmek Törökországról és a magyar–török barátságról
Önkéntes munka Törökországban: információ a munkalehetőségekről és feltételiről
Tavlabajnokság (ostábla – backgammon). Indulhatsz te is…
Keleti sarok: Ingyenes vízipipázás…

Tulu İçözü - Maria Alvarez: ének - zongora
Népszerű zongoradarabok, illetve török–magyar népdalok

Kümdje Együttes: a török zenei hagyományokból építkező, de azt egy szabadabb felfogásban játszó csapat. Tánczenés darabok de hasonló hangsúly van a szúfi Ilahin is.

Arasinda Együttes: Török népzenét és etno-jazzt ötvöző hangzásvilágával a hazai zenei világ jeles képviselője

15:00 - Kezdés:
A zenés programokig, kézműves foglalkozások, tavlabajnokság, standlátogatások és Dolunay tánccsapat fellépései…

17.30 - 18.00 Tulu İçözü - Maria Alvarez: Ének –Zongora
18.30 -19.00 Kümdje Együttes
20.00 - Arasinda koncert

Belépő: 1000.- Ft, gyerek és diák: 500.-Ft

Forrás: Fonó

2011. április 21., csütörtök

Huszonöt éves a Tudósok - fesztivál


Hatalmas összművészeti ünnep a mindenkori Tudósok tagjaival, barátaival és sok vendéggel abból az alkalomból, hogy minden idők egyik legformabontóbb kelet-európai zenekara, a hazai rock egyik legeredetibb és legavantgárdabb formációja, a dada-performansztól a free-rock-on át a trash-funkig oly sok stílusban maradandót alkotó, mégis máig besorolhatatlan együttes negyed évszázados lett. A koncertre váltott jegyek érvényesek a május 11-ei, a legendás szentpétervári NOM együttes koncertjére is! Lesz Tudósok lemezbörze, burek, csevap, őrület és kacaj! 

Helyszín: A38 Hajó, Petőfi-híd budai hídfő
Időpont: lásd lent kirészletezve

19,00 Az est drMáriás legújabb festményeiből rendezett kiállítással indít az A38 Kiállítóhelyen. A Szörnyű kedvenceim című opus darabjaiban számos neves festő stílusában jelennek meg a híres, vagy hírhedt kelet-európai politikusok. Így látható lesz többek között a Szanyi Tibor Jean-Michel Basquiat műtermében, Tőkés László René Magritte műtermében, Pállfy István Francis Bacon műtermében és számos más festménye. A kiállítást Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója nyitja meg.

Ugyanitt deLugossy László bemutatja drMáriás Nem élhetek Milošević nélkül című, a Tudósok történetét elmondó önéletrajzi regénye is, amely a Noran kiadó gondozásában jelenik meg.

20,00 órától Tudósok klipeket láthatnak majd az érdeklődők a Hajó koncerttermében Lengyel Zsolt legendás Apa kocsit hajt című filmjétől Kondor Lajos Dávid Ibolya for President című alkotásáig.

20,15-kor lép színpadra az Őstudósok formáció, amely felidézi a Tudósok korai szakaszának a világát. Fellép a zenekar akkori felállásából a kiváló basszusgitáros, Miroslav Šilić, valamint drMáriás, emellett a Bizottság együttes legendás énekese, feLugossy László ad elő egy Bada-hommáge-t, valamint a fiatal zenészgeneráció egyik legkiválóbbja, Pándi Balázs dobol majd.

20,45-kor a neves moszkvai Deti Picasso együttes két oszlopos tagja, Gaya Arutyunjan énekesnő és testvére, a gitáros-zeneszerző Karen Arutyunjan adnak elő egy, a Tudósokkal való moszkvai találkozásuk által ihletett darabot.

21,00-kor lép színpadra a Tudósok mai formációja (Endrei Dávid basszusgitár, Jeli Gergfely dob, drMáriás ének, trombita, harsona, szaxofon), s tartja meg legújabb Bocs, megölhetlek? című lemezének bemutatókoncertjét. A tizennégy vadonatúj szerzeményből álló korong felvételeit és elektronikus vetületüket Kondor Péter Párizsnak, a zenekar háttérmesterének köszönhetik. Az új számok között a jazz-punk friss ékes darabjait hallhatjuk az összetéveszthetetlenül őrült és eredeti Tudósok-szövegekkel, valamint kirobbanó funkkal, drum’n’bass-el és rock-elemekkel ötvözve.
22,00 Mi a tudomány? – session. Az est zenei részének záró felvonásában a Tudósok valamennyi egykori tagjának és barátaiknak a részvételével kollektív örömzenélésre kerül sor, ahol az egykori Bizottság-tag efZámbótól Miroslav Šilić-en át Kovács Benedekig, Bartha Krisztiántól, Rozsonits Tamáson, Dezső Tónin, Dóra Attilán át Walter Hollinetz-ig együtt játszik majd a sok Tudós.

23,00 Kelet-európai zombi. Az est filmpremierrel zárul a Hajó VIP-bárjában, ahol bemutatásra kerül Czabán György filmrendező a zenekarról készített filmje, amelyben frissen forgatott anyagokból és archív-felvételekből áll össze a zenekar történetét elmondó mozi, amelyben megszólal többek között Boris Kovac újvidéki zenész és zeneszerző, akinek a stúdiójában a Tudósok legelső hangfelvételüket készítették, valamint Koja, a legendás belgrádi Disciplin A Kitchme együttes frontembere, akivel a Tudósok Belgrádban és Budapesten is együtt játszottak.

A Tudósok

Az 1986-ban Újvidéken drMáriás által, magyar és szerb festőkből alapított formáció kezdeti szakaszára a punk, a jazz, az improvizáció, a költészet, s mindezek kölcsönös átjárása volt jellemző, hangvételükre pedig a harsány alanyi költészet és zene mellett a jugoszláv polgárháború előérzete nyomta rá a bélyegét. Ebben a felállásban Bada Dada énekelt és szavalt, Miroslav Šilić basszusgitározott, Zoran Pantelić dobolt, valamint drMáriás játszott töröksípon, isztriai klarinéton és harsonán.

drMáriás ’91-ben elhagyni kényszerült hazáját a jugoszláviai háború miatt, s Budapestre költözött, ahol újra alakította a zenekart szentendrei, budapesti és bécsi zenészekkel (Kovács Benedek gitár, Dóra Attila szaxofon, Walter Hollinetz szaxofon), majd ’92-ben Bada Dada is csatlakozott a formációhoz. Számtalan zenei- és performansz fesztiválon, klubban, kiállítás megnyitón léptek fel, hol teljes zenekarral, hol pedig kettesben.

1996-ban Bada visszaköltözött Újvidékre, a zenekar viszont Pesten folytatta tevékenységét, immár a jazz-punk és az avatgárd rock vizeire evezve, s hamarosan számos külföldi helyszínen léptek fel Ljubljanától Amszterdamon át New York-ig. Ebben a felállásban Kovács Benedek gitározott, Bartha Krisztián dobolt, Dezső Tóni szaxofonozott és drMáriás énekelt, valamint trombitán és alt-szaxofonon játszott.

Az együttes mai felállása 2003-ban alakult ki, a frontember mellé csatlakozott Endrei Dávid basszusgitáros és Jeli Gergely dobos. Számos angol, holland, olasz, orosz, osztrák, svájci, francia, szlovén és egyéb turné kötődik ehhez a felálláshoz, több száz fesztivál- és klubfellépés.

Forrás: A38