2011. szeptember 27., kedd

Fótóművészeti Szabadegyetem a Mai Manó Házban



Mérhető, látható, hogy az elmúlt évek során rohamosan növekszik az érdeklődés korunk művészeti jelenségeinek megértése, megismerése iránt. A fotóművészet is egyre inkább elfoglalja méltó helyét és rangját, hiszen alapvetően változtatta meg vizuális kultúránkat, új perspektívákat nyitott a művészi kifejezési formákban, valamint információs hatalommá lett a világról való tudás és az emlékezés területein. A fotó egyben a legtágabban művelt művészeti ág, gyakorlatilag mindenki űzheti, akinek van egy kis hobbi fényképezőgépe. Tehát mindenkinek van köze hozzá. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház a 2011-2012-es szezonban egy 10 előadásból álló fotóművészeti szabadegyetemet kínál a nagyközönségnek, mely sorozat rettentően fontos hiánypótló kínálatot nyújt azok részére, akik magas szintű tudás igényével érdeklődnek a fotó művészetének speciális kérdései iránt. A Szabadegyetem a fotóművészet technikai lehetőségeit is elemző előadással indul, majd, vetített remekművek sokasága mellett, a legfontosabb trendeket, jelenségeket mutatja be. Az előadássorozat maga a fotó intézményi hátterével, valamint a művész és sajtófotó piacának területeivel is megismerteti a hallgatóságot. Az utolsó előadás pedig, lezárás helyett, kinyit egy ablakot a fény művészetének alternatív útkereséseire, a fény koncepciójának más megjelenítési módjaira. A fotó különböző izgalmas kérdéseivel foglalkozó szakmák legkiválóbb képviselőit kértük fel a sorozat előadásainak megtartására. Névsoruk garancia arra, hogy a látogatók izgalmas szellemi és vizuális élményekben részesüljenek gazdag fotó illusztrációval kísért előadásainkon. 

1. előadás
2011. szeptember 27. kedd 18.30

Kincses Károly

művészeti főtanácsadó, Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház

Képekről vagy jót, vagy semmit!
Mi a fénykép? És mi nem az?

Meghatározó-e a fotótechnika a fényképezés történetében? Mit kezdhet egy fotómuzeológus olyan fényképekkel, amelyek ezüstlapra, viaszos vászonra, üvegre vagy bármely más hordozóra készültek, és mit azokkal, amelyeket fizikai valójukban sosem látott, csak mondjuk interneten át? Mit kezdhet az Önök birtokában lévő sokmilliárd családi fotóval? A fototechnika fejlődése befolyásolja-e a fotókban konzerválódott tudáselemek értékét és az érzéki borzongást a megállított idő misztikuma felett?


2. előadás
2011. október 25. kedd 18.30

Rényi András

az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője

Platón barlangjában – a fotó filozófiája

Az előadásban néhány közönséges és művészi példa elemzésén keresztül a fénykép bizonyos ontológiai sajátosságaira illetve a fotót érintő esztétikai diskurzusok néhány elemi összetevőjére szeretnék rámutatni. Tézisem lényege, hogy a fotó ereje nem abban áll, hogy cáfolhatatlan tárgyi információt közöl a valóságról, hanem hogy jelenlétet bizonyít. Barthes szerint a fotó ténymegállapító ereje nem a tárgyra, hanem az időre vonatkozik. Ezért képelméletileg termékenyebbnek tűnik, ha nem ikonikus (hasonlóságon alapuló) jelként, hanem az expozíció idejéhez kötődő indexként értjük meg.

 

3. előadás
2011. november 29. kedd 18.30

Beke László

az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója

A fotó és a képzőművészet kölcsönhatásának újabb megnyilvánulásai

A a fényképezés és festészet (félreértett) rivalizálása jelen van már a kezdeteknél is: a szigorú értelemben vett dokumentarizmus és a magát tudatosan "művészinek" tekintő fotográfia állnak szemben egymással. Majd az egész századon végigvonul az avantgárd irányzatok és fényképészeti megfelelőik együttműködése. Az 1960-as évektől fellépő konceptuális művészet és bizonyos mértékig a hiperrealizmus radikálisan új kontextusba helyezi a fotót és új fejlődés indul meg. Az előadás főleg a még ennél is újabb jelenségekkel foglalkozik, amilyenek a "photobased art", az "inszenierte Fotografie" vagy az analóg/digitális fényképezés problematikája.

 

4. előadás
2011. december 13.kedd 18.30

Szilágyi Sándor
fotóművészeti író, független kurátor

Az egyetemes fotóművészet nagy stílusirányzatai
 
Az előadás több szempontból rendhagyó módon tekinti át a fotográfia első évszázadának a történetét. Rendhagyó abban, hogy élesen megkülönbözteti a fotográfia képzőművészeti igényű használatát az egyéb fotóhasználatoktól (emlékkép, alkalmazott fotó, az amatőr mozgalom „művészi” fotói). Rendhagyó az is, hogy a piktorializmus első, nagy korszakát (1886–1910) nem eltévelyedésként, hanem éppenséggel az autonóm fotóművészet megteremtéseként mutatja be. Továbbá a piktorializmust fölváltó két nagy stílusirányzat: a Tiszta fotográfia, illetve az európai személyes-lírai fotográfia közös gyökereit hangsúlyozza. Végül rendhagyó az is, ahogyan az előadó mindezek fényében a magyar fotográfia két háború közötti teljesítményét is értékeli.

 

5. előadás
2012. január 31. kedd 18.30

Csizek Gabriella

kurátor, Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház

Helyzetjelentés - Kortárs Magyar Fotográfia a Nagy Elődök Fényében

Az alapfogalmak tisztázása után, hogy - legalábbis ennek az előadásnak a keretében - mit is tekinthetünk kortársnak, magyarnak és fotográfiának, egy a szcénát bemutató leírás alapján kerülnek elhelyezésre azok a művek, amelyek bár eltérő megközelítésből születtek, de a kortárs művészet körébe tartoznak. Feltérképezzük azt is, hogy milyen alkotói attitűdök, tendenciák figyelhetőek meg a hagyomány és a kreativitás találkozási pontjaiban itt és most.

 

6. előadás
2012. február 28. kedd 18.30

E. Csorba Csilla

a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója

Rejtett női alakok – magyar nőfényképészek a 19.század végétől napjainkig

A fényképezést sokan női műfajnak vélik, amely a 20. század első felében a társadalmi egyenlőtlenség miatt nem érhette el igazán kiteljesedését. Az a kérdés foglalkoztat, vajon milyen elszántság kellett a 20. század elején ezt a pályát választani, s mennyit változott egy század alatt a világ, amely ma természetesnek könyveli el a nagy életművet maguk mögött tudó fotósnőket., s a nemek szerinti megosztás már anakronizmusnak tűnik. Az előadás során a 19. század végétől a mába érően tekintünk be egy-egy kalandos részben elfeledett magyar női életútba, megrekedt pályába, sikeres, elismeréshez vezető művészlétbe.

 

7. előadás
2012. március 27. kedd 18.30

Pfisztner Gábor

szakújságíró

Dokumentumfotó – a fotó mint dokumentum

Az előadás középpontjában a fénykép mint hiteles dokumentum kérdésköre áll. Ennek kapcsán megvizsgáljuk, hogy miből nyeri a fénykép azt az autoritást, ami erre alkalmassá tette, és ez miként eredményezte az úgy nevezett dokumentáló "műfajok" (tudományos fénykép, sajtófotó, bűnügyi archívum, igazolványkép) megjelenését és biztosította működésüket. Végül számba vesszük, hogy a fényképezés története során mikor miként viszonyultak ehhez a kérdéshez.
 
8. előadás
2012. április 24. kedd 18.30

Horányi Attila

MOME, Elméleti Intézet

A fotó intézményrendszeréről

Az előadás be kívánja mutatni a jelenkori magyar fotográfia meghatározó intézményeit a kiállítóterektől, a gyűjteményeken át a nyomtatott és elektronikus sajtótermékeken valamint magazinokon keresztül a képzési helyekig és szervezetekig, illetve a fentieket fenntartó vagy szponzoráló pénzosztóhelyekig. Célunk azt megmutatni, hogy mind az intézményeknek, mind pedig a társadalomnak (alkotóknak, művészetközvetítéssel foglalkozóknak és a közönségnek) érdekében áll, hogy az intézmények összehangoltan működjenek: másként kifejezve, ne csak fotográfiai intézményekről, de intézményrendszerről is beszélhessünk.

 

9. előadás
2012. május 29. kedd 18.30

Einspach Gábor

az Art Magazin kiadója

A fotó értéke és ára – minőségek, eladási technikák, galériák, vásárok, aukciók, ügynökségek, internet

A 2008 szeptemberében kezdődő gazdasági válságig, az addig soha nem látott mértékben szárnyaló nemzetközi műkereskedelmek egyik legdinamikusabb új szegmense volt a fotópiac. A fotó egyenrangú műfajjá vált a képzőművészet legnagyobb presztízsű területeivel, a legdrágább fotók pedig a millió dolláros árkategóriába kerültek. Ahogy átalakult a nemzetközi műtárgypiac 2009-től kezdve, úgy változott ez a terület is. Az előadás ezt a folyamatot mutatja be, betekintést engedve a vásárok, aukciók és az internetes piac világába is.

 

10. előadás
2012. június 19. kedd 18.30

Maurer Dóra

Kossuth–díjas művész, Magyar Képzőművészeti Egyetem, professor emerita

Kiterjesztett fotográfia

Az előadás címe és témája egy 1980-ban, Bécsben megrendezett nemzetközi fotókiállításhoz kapcsolódik. A kiállítás rendezői, Peter Weibel és Anna Auer az átláthatatlanul gazdag anyagban a megrendezett érzékelés, a piktorializmus, a formák, felületek és struktúrák, a fotóformák, a szubjektív fotó, a tükröződés, a perspektíva, a modell és mérték, a mozgás, a színes fotó, és a kamera nélküli fény képek kategóriákkal és ezeknek elméleti körvonalazásával igyekeztek rendet vágni. Az előadás miközben újrafogalmazza és kibővíteni igyekszik e kategóriákat, kísérletet tesz a mai „fotó mint művészet - művészet mint fotó” eredményeinek integrálására.
 
Helyszín: Mai Manó Ház
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése