Strangers in the city - Szabó-Lencz Péter kiállítása

ART MOMENTS 2011 ŐSZ. Vizuális játék, festészet és digitális képalkotás – mindez szürreális alkotásokban ölt testet Szabó-Lencz Péter műveiben. Ismerősnek, de mégis idegennek tűnő városképeit a májusi bécsi és müncheni kiállítások után október 20-tól Budapesten, az Innoshop-ban lehet megtekinteni.

Az ízig-vérig urbánus képzőművész számára ihletet adó közeg a nyüzsgő, különböző stílusokkal és hangulatokkal zsúfolt város. „Sokszor sétálok hosszasan és figyelem a körülöttem zajló dolgokat, közben épületeket, tárgyakat, falakat fotózok és vizuálisan játszom az elemek átrendezésével; képzeletben újra alkotom őket” – vallja Szabó-Lencz Péter, aki ezekből az élményekből és az ezek nyomán született ötletekből táplálkozva festi vászonra a benne átalakuló látványt, vagy alkotja meg digitálisan egy alapjaiban létező, ám valójában sosem volt világot.

A „Budapest Avantgarde” című blog szerkesztőjeként is ismert Szabó-Lencz Péter kiállítását a haza! i graffiti kultúra egyik legismertebb arca, BreakOne nyitja meg 2011. október 20-án este hat órakor, az eseményhez illő zenét pedig Audiolife keveri.

A lakberendezési és dizájn termékeket forgalmazó, belvárosi Innoshop a kortárs művészet elkötelezettjeként és támogatójaként biztosít helyet a nagyvárost nem csupán lakhelynek, hanem egyúttal inspiráló közegnek is tekintő alkotók, így Szabó-Lencz Péter műveinek is.

Forrás: INNOSHOP

Ami lehúz és ami felemel - Gerber Pál kiállítása

„Becsvágy a halála a gondolkodásnak” –mondja Wittgenstein. Gerber Pál kisméretű falapokra festett traktátusai egyikével kapcsolatban megjegyzi: „rózsaszín nyakkendőt sem viselnék” a képen egy lezárt bőröndöt látunk, amelyből kikandikál egy rózsaszín nyakkendő, a mű címe: Becsvágy. Ez a summás kijelentés jól jellemzi a művész legújabb - a Ludwig Múzeumban megrendezet tavalyi életmű kiállítását követő - egyéni tárlatának anyagát, ahol a rá jellemző módon objektek, festmények, fotóidézetek és szövegművek bevonásával rendet rak a művészet körül. Azaz továbbgondolja és aktualizálja azt a magyar neoavantgárdra is jellemző művészeti alapgondolatot, koncepciót, miszerint: „megmutatható-e a kimondhatatlan?”. Gerber mindezt felszabadultan, a lét elviselhető könnyűségévelteszi, fenyőfából készült sematizált seprűvel söpör a művészet jelszerű oltára körül. A mégoly komoly kérdésekre is megfogalmazott játékos, ironikus válaszaival értekezik a művészet jelenkori helyzete fölött. Kiállításán nagy figyelmet szentel a falakon megjelenő, értelmezést segítő verbális jelzések, címek vizuális nyelvvé formálására, mondhatni mérlegre helyezi a szó és a kép súlyát. Bevallása szerint a művészet sajátja, hogy olykor lehúz, máskor katartikus magasságba felemel.

Gerber Pál munkássága a nyolcvanas évek elején indult, de a hetvenes évek Magyarországában, valamint a késő-posztmodern európai kultúrában gyökerezik. Az alapvetően vidám, elégedett művész humorral és iróniával átitatott sajátos művészeti nyelvet hozott létre. Kiállításait egy egységes gondolati és képi installációként kezeli, gyakran használja a táblakép síkját verbális közlésre. Ezen „szövegművek” aforizmaként meghatározzák befogadásuk útját. Ezek mellett szerepelteti hagyományos technikával készült figurális festményeit, rajzait. Oldott, de rendkívül biztos kezű, lecsupaszított, tárgyiasult megjelenésükkel - legyenek akár színnel festettek, de monokrómok vagy fekete-fehérek - mindig valamely fogalmi közlés eszközei. Gerber Pál művészete „morális”, még ha ezen kifejezés oly képtelenül is hangzik. A különböző művészeti médiumok bevonásával dolgozó alkotót az ember és a művész hétköznapi létezésének „útja” foglalkoztatja. A nyolcvanas évek színes újfestészetét is a saját nyelvére formálta és egy monokróm asszociatív, szimbolikus, a formákra és jelentésükre koncentráló önálló festészetet hozott létre. Festészete olykor szakrális, de nem keresztény. Buddhista és hindu kultúrával megtermékenyített, de nem kötelezi el magát egyik keleti vallás mellett sem. Politikai, de nem politikus. Gerber Pál egyszerűen csak a vizuális művészet eszközeivel bölcsen moralizál.

Megnyitó: 2011. október 19. 18 óra

A kiállítást megnyitja: Petrányi Zsolt
A kiállítás bezárása: 2011. november 26.
Helyszín: 1054 Budapest, V. Széchenyi u. 3.
 

Forrás: Viltin Galéria

A Vakondok c. szubkulturális dokumentumfilm második részének bemutatója

Az új rész Az Algoritmusok Művészete címmel kerül vetítésre, amelyben az alkotók a Demoscene digitális művészeti szubkultúra mélyére ássák le magukat, egy olyan közösséget bemutatva, amely lassan 30 éve létezik világszinten elismert magyar alkotókkal, mégsem tud róluk szinte senki. 

A történet akkor kezdődött, amikor a számítástechnika terjedésével a már jól megszokott művészeti platformok mellé újabbak nőttek, amelyek részben a régi ágazatokat digitalizálták, részben pedig teljesen új művészeti formákat hoztak létre. Régen a kép-, és hangalapú művészetek a szellemi alkotóképesség mellett általában fizikális, főleg kézi ügyességet is megköveteltek. Mára a számítógépes programozás és a matematika lehetővé tette, hogy pusztán szellemi alkotófolyamat útján, a fizikális képességeket kizárva hozhassunk létre egészen újfajta művészeti alkotásokat. 

A számítástechnika korunk leggyorsabban fejlődő ága, amely egyre újabb lehetőségeket teremt a művészet terén is. A Vakondok most egy olyan közösséget mutat be, ahol a legmodernebb technika mellett néha kifejezetten a számítástechnika hőskorából 

származó megoldásokból próbálják meg kihozni a legjobbat.


Az est folyamán a svéd nordloef lép föl, aki a szűk korlátokkal rendelkező Nintendo Game Boy játékkonzolból próbál meg annyi hangot kipréselni, amennyit csak lehet. Talán punk rock zenekari háttérének és az elektronikus zenék iránti szeretetének köszönhető, hogy az így születő, igencsak pörgős zenéi hihetetlen gazdag dallamvilággal rendelkeznek. Turnézott már az Egyesült Államokban, Angliában, Németországban, Belgiumban, Írországban, Dániában és Svédországban. Lépett már fel erdei techno partiktól kezdve, farmok mélyére rejtett klubokon át, a legkülönfélébb helyeken.


nordloef fellépései leginkább egy egyszemélyes punk-show és egy izzasztó DJ szett keverékeként jellemezhetőek. De lemezjátszók helyett előtte csak két Game Boy található. Ezeken variálja élőben az épp halható zenéket, amiket külső effektgenerátorok csavargatásával tesz még változatosabbá. 

Helyszín: Dürer Kert
Időpont: november 17., csütörtök


Forrás: Vakondok portál

BOOK – S(H)ELF - Irodalmi önismereti csoport a Nyitott Műhelyben

BOOK – S(H)ELF - Én az irodalomban, az irodalom bennem - irodalmi önismereti csoport indul  kéthetente - megfelelő számú jelentkező esetén a kisteremben -, hétköznap esténként 18 és 22 óra között a Nyitott Műhelyben. A pszichológusok által vezetett csoport minden alkalommal más-más témát jár körül az irodalom és önmagunk tükrében. Olyan témákat érintenek, mint például az intimitás, a veszteség és elengedés, az alkotás, a küzdelem, apa, anya, utód stb. Azokat az olvasni szerető résztvevőket invitálják, akik szívesen megosztják az őket megérintő olvasmányélményeiket másokkal és nyitottak arra, hogy ezen keresztül magukat is megmutatva mélyebb önismeretre tegyenek szert.

Jelentkezés és további információ:

Gotthardt Zsóka

bigfive@t-online.hu

30/900 4648

30/748 6736

Helyszín: XII. ker. Ráth György utca 4.

Forrás: Nyitott Műhely

Belém az ujját - Csobánka Zsuzsa könyvbemutatója

A József Attila Kör Irodalmi Egyesület a Hadik Kávéházban mutatja be a JAK-füzetek sorozat legújabb könyvét, Csobánka Zsuzsa Belém az ujját című regényét. A kötet bemutatóján Csobánka Zsuzsával Winkler Nóra és Szegő János beszélget. Az est vendége a Solitude-csereprogram keretein belül hazánkban tartózkodó libanoni írónő, Lina Mounzer lesz, akit a Solitude-program koordinátora, Pilári Darinka fog kérdezni. Az esten Vázsonyi János fog muzsikálni.

Csobánka Zsuzsa a legfiatalabb írógeneráció kiemelkedő alakja. Versei, prózai szövegei, kritikái a legjelentősebb irodalmi lapokban olvashatók, Bog című verseskötete is számos dicsérő kritikát kapott a szakmai közönségtől. 2011-ben a Litera különdíját vehette át szövegéért, a napokban egyszerre jelent meg Hideg bűnök című verseskötete (Kalligram Kiadó) és Belém az ujját című első önálló prózakötete, a JAK-füzetek sorozatában.

A Belém az ujját nem szabályos családregény, inkább töredékes, sokszereplős életmese. Életről, halálról, betegségről, születésről, szerelemről és gyűlöletről. Sodró, lüktető, élettel teli szöveg, olyan olvasmány, amelyre érdemes odafigyelni.

Lina Monzer 1978-ban született Bejrútban. Prózaíró, újságíró, esszéista. 2005-ben elnyerte a Said Alapítvány rangos ösztöndíját, aminek révén Londonban kreatív írást tanult. 2006-ban visszatért Libanonba, ahol azóta is a Bejrúti Egyetemen kreatív írást tanít. Jelenleg az első regényén dolgozik.

Helyszín: Hadik Kávéház, 1111 Budapest, Bartók Béla út 36.

Időpont: 2011. október 17., 19 óra

Forrás: József Attila Kör honlapja

Gábor Áron és G. Heller Zsuzsa kiállítása

Nem várt történések- Gábor Áron kiállítása

„A folyamatos szemlélődés és meditáció eredményeképpen a táj és a természet állandó változásait próbálom képi egységgé formálni, ami a természet erejét, dinamikáját, fizikai változásait tükrözi.

A szinte átlátszó, légies háttér előtti minimális történések teremtik meg a képi esemény dramaturgiáját.

Nem tájképek ezek, hanem a légtér modulációi.” Gábor Áron

Fakturális élvezetek - G. Heller Zsuzsa kiállítása

„A Fakturális élvezetek I-II-III című installációs sorozatomban a korábbi, elsősorban forma, szín ès faktúra megfogalmazás statikus közelítése után optikai és technikai eszközök segítségével a mozgás folyamatos dinamikus változását helyeztem a figyelem középpontjába. „ G. Heller Zsuzsa

Az első műben a víz, a másodikban a tűz, a harmadikban a levegő a téma. Mindhárom installáció egyforma tükörfényes krómacél környezetben elhelyezett porcelánformákra (gúla, gömb és kúp) vetített videók együttese, ez utóbbiak témája a víz, tűz, levegő, illetve a füst. A fény kiemelt szerepet kap mindhárom munkában. A vetítés és tükröződés révén egyfajta folyamatos változás a legfontosabb alkotóelem. Az installáció videofilmjét Gábor Márton Dániel videómüvész készítette.

Mindkét kiállításra vonatkozó információk:

Helyszín: Faur Zsófi Galéria, 1114 Budapest, Bartók Béla út 25

Időpont: 2011. október 12., 18 óra

A kiállításokat megnyitja Szkárosi Endre költő

Megtekinthetők: 2011. november 8-ig

Nyitva tartás: H-P 12-18, Szo 10-13

Forrás: Faur Zsófi Galéria