A Symposion folyóirat kétnyelvű tematikus számai megmásíthatatlan eredményei az elmúlt évek szerkesztőségi munkájának. A szerk. „maxim(álisan/um)”, írjuk így, csak kommunikáltat: szerbiai, szlovéniai, horvátországi, magyarországi, francia képzőművészeket, grafikusokat, szobrászokat, animátorokat, illetve képregényrajzolókat és irodalmárokat. Manapság a kortárs képregény igyekszik kiszélesíteni saját meghatározását. Tág fogalommá lett, amint az a Symposion számainak képregényesített kiadványából is látható. Bizonyos alkotók alkalmazzák a nevezetes szövegbuborékokat, mások meg nem. Némelyek arra törekszenek, hogy a narrációt nehezen összekapcsolható képek sorozataiba tördeljék. Mások mindebből vizuális költészetet hívnak életre. Van, aki rajzokat használ, van, aki kollázst, és van, aki vizuális tartalmú digitális állománnyal játszadozva alkot képeket.
A folyóirat legújabb száma Tolnai Ottó szövegeket képregényesít. Mint a Symposion közelmúltban megjelent számainak, a jelenlegi kiadványnak is az alapelve, hogy a kész irodalmi szövegekre képzőművészek készítenek (szabadon vagy klasszikus módon értelmezett) képregényeket. A jelenlegi projekt tehát Tolnai életművét dolgozza fel, képezi le, képzőművészeti alkotásokon keresztül. A vizuális anyag elkészítéséhez a régió jeles képzőművészeit kérte fel a szerkesztő, aki Tolnai tengernyi szövegéből válogatott időrendi sorrendben, a kiválogatott szövegeket egy dimenzióvonal mentén fűzte fel, és úgy instruálta a képzőművészeket, hogy az elkészült vizuális anyag ne különállóan, hanem egymással is kommunikálva, hálózatot képezve jöjjön létre.
Forrás: ROHAM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése